Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Óperzsa birodalom

2009.03.05

Óperzsa Birodalom

Akhaimenida birodalom legnagyobb kiterjedése.

A Mezopotámia szó görögül „folyóközt” jelent. Az ókori kelet legjelentősebb birodalmai két folyam, a Tigris és az Eufrátesz közé estek. Hérodotosz görög történetíró magyarázata a perzsák sikereire: „… minden más népnél hamarabb veszik át az idegen szokásokat”. Birodalmukat rendkívül gyorsan építették fel. Viszonylag későn, csak az i. e. I. évezred elején érkeztek nomád törzseik a Kaukázus tájáról. A perzsák és a médek több hullámban árasztották el Baktria hegyvidékeit és az Iráni felföldet. A népesség magas lélekszáma miatt lehetőség nyílott arra, hogy beolvasszák az ott talált őslakosságot. Az évezred kezdetén jelentek meg első városaik, és ekkorra szerveződött meg a perzsa társadalom. Ezek élén fejedelem állt, akit katonai kíséret vett körül. Legtöbben nem kézművesek, kereskedők hanem szabad parasztok voltak. Eszközeik közt egyre nagyobb számban jelentek meg a vasszerszámok, melyek növelték a termelés hatékonyságát. Az i. e. 8. -7. században folyamatos támadásokat indítottak az asszír királyok a perzsa területek felé, hogy nyersanyagaikat – vas, réz, lazúrkő – megszerezzék. Ekkoriban, az i. e. 7. század elején szervezte királysággá a perzsa törzseket Akhaimenész, a legendás dinasztiaalapító. Az asszír hatalom gyengülésével a médek kerültek előnyösebb helyzetbe. Legnagyobb királyuk, Küaxerész részt vett az Asszír Birodalom megsemmisítésében, majd az Újbabiloni Birodalommal osztozkodtak a térségen (i. e. 612-605). Az elkövetkező fél évszázad a méd nagyhatalom kora. A perzsák formálisan a médek alattvalói lettek, gyakorlatilag függetlenek voltak. I. e. 559-ben került trónra Akhaimenida a dinasztia talán legnagyobb alakja, „ Nagy Kürosz”.

Kürosz (i. e. 559-530)

Legfontosabb céljának a perzsa nagyhatalom megteremtését és a méd birodalom megdöntését tekintette. Babilon kezdeti támogatásával több hadjáratot vezetett újonnan szervezett seregével Média ellen. I. e. 555-ben döntő győzelmet aratott, ám sikerét nem követte az ebben a korban szokásos pusztítás. A legyőzött méd királynak megkegyelmezett, még hivatalnokai is megtarthatták tisztségeiket. A médek legyőzésével megnyílt az út Kis-Ázsia és a korábbi szövetséges, Babilon felé. A legendás gazdagságáról ismert Kroiszosz (Krőzus) lüd király nem várta meg a perzsa támadást, hanem i. e. 549-ben maga indított hadjáratot Kürosz ellen. Három évvel később Kürosz elfoglalta Kroiszosz országát, majd megkegyelmezett neki. I. e. 539-ben Kürosz utolsó nagy ellenfele ellen fordult, megtámadta Nabu-na'id Babilonját. A hadjárat rövid és sikeres volt. Kürosz a meghódított városból hazaengedte a zsidóságot, véget vetett a „babiloni fogságnak”, és engedélyezte a zsidóság új templomának felépítését Jeruzsálemben. A templom kincseit is visszaadta. Birodalmát olyan egységgé kívánta formálni, melynek népei „önként” tartanak össze.

Kambüszész (i. e. 529-522)

Kürosz fia örökölte apja tehetségét, de a birodalomszervezést más úton folytatta. I. e. 525-ben vezette legnagyobb hadjáratát Egyiptom ellen. Rövidesen Alsó- és Felső-Egyiptom egyaránt kezére került. Kambüszész igazi önkényúr módjára uralkodott. I. e. 522-ben egy lázadás során elhunyt.

Dareiosz (i. e. 522-486)

Kilenc, önmagát királynak tartó fejedelmet győzött le, mielőtt trónra került. A lázadókat elfogatta és kivégeztette. A hadjáratokban kitűnt tízezer legkiválóbb harcosból szervezte meg hadseregének elitcsapatát, a Halhatatlanokat, akik a királyok mindig megbízható testőrségét alkották. A perzsa birodalom virágkorát Dareiosz alatt élte. A birodalomnak csupán egyetlen, jelentéktelennek tűnő ellenfelet nem sikerült legyőznie, Hellászt. Az újonnan szerzett tartománnyal, Indiával együtt (csak az Indus folyóig tartó rész) a birodalmat 20 kormányzóságra, satrapiára osztotta, melyek élén a király által kinevezett helytartó, a satrapa állt. Melléjük független katonai parancsnokokat is kinevezett. A fővárosból, Perszepoliszból kiküldött megbízottakkal folyamatosan ellenőrizte őket. A birodalom másik fővárosából, Szúszából a Kis-Ázsia partvidékén fekvő Epheszoszba 2700 km hosszú utat építtetett. Az úton postaszolgálatot is szerveztek. Dareiosz, hogy a gazdaság fejlődését segítse, lüd mintára arany- és ezüstpénzt veretett. Az aranypénz (dareikosz) elsődleges szerepe azonban nem ez lett, hanem az adózás ésszerűsítése. Az adózás miatt pontos ismeretekkel kellett rendelkezniük, magas szintre emelkedett a geometria is. A földművelés és a kereskedelem, a hitelek és szerződéses kapcsolatok, mind pontosabb naptárak készítését követelték. A mezopotámiak éve 12 holdhónapból azaz 354 napból állt. A rengeteg nemesfém azonban ritkán került vissza a gazdaságba, egyszerűen felhalmozták Perszepolisz kincstárában.

Kereskedelem

Perzsia távolsági kereskedelmét a gabona kivitele valamint a nyersanyagok behozatala alapozta. Számos szárazföldi és tengeri útvonal tette lehetővé számukra a létfontosságú termékek (épületfa, állatok) és a luxuscikkek (drágakövek, illatszerek) behozatalát.

Kultúra és vallás

A perzsák hódításaik során megismert népek kultúrájának elemeit ötvözték össze. Birodalmuk írásbeliségének alapjává az arámi nyelv vált, ugyanis nem volt elég perzsa írnok. Az írásbeliséget a fejlettebb területekről kellett átvenni. Ugyanígy igaz ez a képzőművészetre is. Monumentális, rendkívüli szakmai tudásról árulkodó palota együtteseket hoztak létre.

Vallásuk központjában Ahuramazda kultusza állt. Emellett sok korábbi, az indiaival rokon isten alakot tiszteltek pl. Mithra, Indra. A klasszikus perzsa vallást Zarathustra, egy legendás életű pap alakította Akhaimenida – dinasztia uralmának kezdetén, az i. e. 7. század végén. E vallás alapja a jó és a rossz örök ellentéte, ezt tekinti a világ mozgatóerejének. Az ilyen kettősségen alapuló vallást nevezzük vallási dualizmusnak.

Gazdaság

A pénz kismértékű felhasználása ellenére is virágzott a birodalom gazdasága. Dareiosz uralma alatt terjedt el a rizs, a lucerna, különféle gyümölcsfák és építkezésre alkalmas fafajok termesztése. Számottevően fejlődött a bányászat és a fémfeldolgozás. A kereskedelemben a kézműipari termékek és a használati cikkek vették át a luxusáruk helyét. Virágzott a uralkodó által is pártolt távolsági kereskedelem.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.