Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyarország történelme - Márciusi forradalom

2010.05.25

Márciusi forradalom

I.) A forradalom győzelme
1848. január → Itália: forradalom a Habs.-ok ellen
1848. február→ Párizs: forradalom a Habs-ok ellen
Március 3.→ Pozsony → Kossuth: Felirati beszéd → követelik az ellenzéki nyilatkozat azonnali elfogadását és az Alkotmányt (M.o. + örökös tartományok)
1848. márc. 3. → radikális ifjak → Pilvax kávéház
Ellenzéki kör Irányi Dániel vezetésével → kapcsolatba lének Kossuth-tal a József-napi vásár tömegét felhasználva márc. 19-én forradalmat akartak kirobbantani → Kossuth eleinte támogatja őket, aztán elfordul tőlük
12 pont megfogalmazása (zöme benne volt az ellenzéki nyilatkozatban)

12 PONT

Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését
Felelős minisztérium Budapesten
Évenkénti o.gy. Pesten
Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben
Nemzeti őrség
Közös teherviselés
Úrbéri viszonyok megszüntetése (j.felszabadítás teljes mértékben)
Esküdtszék képviseleti egyenlőség alapján
Nemzeti Bank
A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk
A politikai status foglyok szabadon bocsáttassanak
Unio Erdéllyel

Petőfi→ Nemzeti Dal
Bécs → már. 13. kitör a forradalom → márc. 15. Pesten is kitör a forradalom

Forradalom
Pilvax kávéházban reggel összegyűlnek → egyetemekre mennek, ahol fellelkesítik a fiatalokat → lázongó tömeg → Landerer-Heckenast nyomda → nagygyűlés a Nemzeti Múzeum előtt → ebédelni mennek és ebéd után mennek Pestre a Városházára → itt elfogadtatják a 12 pontot (így nem csak forrongó fiatalok követelése, hanem Pest városé → így el kell fogadni a követelést az o.gy-nek) → elküldik Pozsonyba a o.gy-re
Közbátorsági Bizottmány: vezetője Irányi Dániel → törvényes forradalmi szervezetté akarják tenni, de nem sikerül
elmennek Budára a Helytartótanácshoz (bécsi udvar „jobb keze” → rajtuk keresztül felügyelte az udvar M.o.-t) → itt volt Táncsics Mihály bebörtönözve → kiszabadítják (sajtóvétség miatt volt b.ben + jobbágyi származású volt)
este színházba mennek a Bánk bán díszelőadására, de nem adják elő a darabot, hanem követelik Táncsics Mihályt, h. beszéljen → Táncsics nem jött el, ezért helyette Jókait maszkírozták Táncsicsnak, és ő lépett fel → a nép elhitte

II) Felelős magyar kormány
delegáció Kossuth vezetésével Bécsbe
márc. 17. → uralkodói leirat → István főherceg nádorrá való kinevezése (osztrák származású, de nagyon szereti a m.-okat) → kinevezi az első miniszterelnököt: Batthyány Lajost
delegáció Pestről Pozsonyba Kossuth-hoz → közbátorsági bizottmány vegye át a hatalmat → Kossuth nem egyezik bele
1848. ápr. 11. → V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket

Áprilisi törvények

M.o. államformája: alkotmányos királyság (mint az angoloknál) → a király uralkodik, de a parlament dönt, az uralkodó pedig aláírja a döntéseket
polgári parlamentáris ország
j.felszabadítás → úrbéri terhek megszűnnek
a j. birtokolja a földet, amit eddig megművelt
ősiség törvényének eltörlése → a f.úr szabadon eladhat a birtokából
közteherviselés
keresztény felekezetek egyenrangúsága → vallásszabadság
törvény előtti egyenlőség
nemzeti őrség
Erdély + Határőrvidékek +M.o. egyesülnek
kétkamarás népképviseleti o.gy. Pesten → értelmiség, cenzus → alsóbb rétegek is bekerülhetnek feltétellel, pl. Ą j.telek, ha iparos, akkor legyen 1 alkalmazottja
felelős kormány
az uralkodói rendelet csak miniszteri ellenjegyzéssel (aláírással) érvényes
sajtószabadság
király személye körüli miniszter → felügyeli a külügyet Bécsben → nem akárkit választanak ilyen tisztségre
FONTOS: nem rendezik a nemzetiségiek ügyeit, helyzetét


III) Batthyány – kormány
Batthyány Lajos – miniszterelnök
Széchenyi István – közmunka-és közlekedésügyi m.
Eötvös József – vallás-és közoktatásügyi m.
Szemere Bertalan – belügyminiszter
Klauzál Gábor – földművelési, ipari- és kereskedelmi m.
Kossuth Lajos – pénzügym.
Mészáros Lázár – hadügym.
Eszterházy Pál – király személye körüli m. (szabad bejárattal rendelkezik a királyi udvarba)

A kormány intézkedései   
(1) honvédség szervezése
(2) nemzeti őrség (önkéntes polgári fegyveres szervezet)
(3) bankjegykibocsátás
(4) követek küldése a frankfurti parlamentbe

Nemzetiségiek:
ellenzik az áprilisi törvényeket → gyűléseket szerveztek

Szerbek: Karlóca → gyűlés: önálló szerb vajdaságot akartak
Románok: Balázsfalva → gyűlés: ellenzik az uniót, 1 román államot akarnak Erdéllyel együtt
Szlovákok: Túrócszentmárton → gyűlés: nyelvhasználati jog
Horvátok: Jellačič → katonaság M.o. ellen

1848. július 1. → első népképviseleti o.gy. Pesten
1848. augusztus → a bécsi udvar követeli a hadügy-és a pénzügyminisztérium megszüntetését (oka: Radetzky győz Itáliában) → nem tárgyalnak a m. küldöttséggel
Széchenyi Dublinba kerül idegszanatóriumba, ahol meg is hal
Batthyány beadja a lemondását

IV) A szabadságharc
1848. szept. 11
Jellačič horvát bán megindul a seregével M.o. felé → védekeznünk kell → horvát zászlóaljak felállítása, újoncok, Kossuth bankók
István főherceg lenne a m. hadsereg vezetője, de ő rejtélyesen eltűnik
Lamberg Ferenc császári biztos→ Bécs küldötte jön vezetni a kormányt, de nincs miniszteri aláírás a kinevezésén → nem jogos → megölik
káosz M.o-n → Kossuth → OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) → Kossuth az elnöke → ellenőrzi a katonai felső vezetést → baklövések sorozata
szept. 29. → Pákozdnál legyőzzük a horvátokat → Jelačič Bécs felé menekül → üldözzük, de megállunk a határon (önvédelem)
október 3. → elfogadják Batthyány lemondását → feloszlatják a m. o.gy.-t
október 6. → forradalom Bécsben
a bécsi udvar Olmützbe menekül
Windischgrätz → császári csapatok vezetője
a magyarság az OHB-t szeretné megtenni végrehajtó hatalomnak, mert nincs kormány → újabb baklövés → Kossuth irányít
3 hetet álltak a m. csapatok, majd Kossuth Bécs ellen küldi őket, de már túl késő volt
Okt. 30. → Schwechat → vereség → menekülés
Délvidék → szerbek lázadnak → felkelés → támogatják őket a császári csapatok → ellenük Damjanich Jánost és Kiss Ernőt küldik a m.-ok
Erdély → román felkelés → császári csapatok Puchner vezetésével → ellenük Bem Józsefet küldik a m.-ok → Gábor Áron rézágyúkat önt nekik → sikeres védelem
Felvidék → szlovákok lázadása → császári csapatok Schlick osztrák hadvezérrel
1848. dec. 2. → puccs → Ferenc József lesz az új császár
Windischgrätz 44 ezer fővel betör M.o.-ra → Görgey Artúr nem vállalja a csatát, hanem hátrál Pest felé, amíg nem tud más csapatokkal egyesülni
Perczel Mór → Mórnál csatát veszít
az o.gy. Debrecenbe megy → békeküldöttséget küldenek Windischgrätzhez → elutasítják: vagy teljesen megadjuk magunkat, vagy védjük az o.-t
harc folytatása→ 1849. jan.5: Windischgrätz bevonul Pestre → első miniszterelnök: Batthyány fogságba esik és halála napjáig ott is marad
Görgey Vácon van: váci nyilatkozat kiadása: kész a m. alkotmányosságot megvédeni, de követeli a hadsereg szakszerű irányítását
Görgey északra vonul →találkozik Klapka György seregével → a két sereg egyesül → Schlicket megtámadják → győzelem
?????????????
Kossuth kinevezi Dembinskyt a m. csapatok fővezérévé → febr. 26-27.→ kápolnai csatavesztés → olmützi alkotmány: kimondja, h. M.o. csak egy tartomány a birodalomban
Görgey a m. csapatok vezetője lesz


V) Tavaszi hadjárat
Gyöngyös-Pest: Windischgrätz főerői → kisebb sereg→ megtévesztő hadművelet, bekerítés
apr.2. → győzelem Hatvannál
ápr.4. → győzelem Tápióbicskénél
ápr.6. → győzelem Isaszegnél
Komárom felszabadul
Buda felszabadítása: május 4-21
tavaszi hadjárat sikerei: megszűnik az ellenség
1849. ápr. 14. → Habsburg – ház trónfosztása
Kossuth kormányzó lesz
május → Szemere Bertalan kormánya
I. Miklós segít Ferenc Józsefnek
nemzetiségi törvény: hatóságok előtt szabad nyelvhasználat, helyi közigazgatás, iskolákban többségi nyelvhasználat

VI) A bukás
1849. június → Paszkievics herceg 200 ezer orosz katonát ad
Haynau Nyugatról támad
Görgey komáromi csapatösszevonást akar → ezzel szemben Kossuth Arad, Temes és Szeged környékére akarja összevonni a csapatokat
Bem Segesvárnál elveszti a csatát→ a csapatok megsemmisülnek
az oroszok az Alföldön vannak
Görgey és Kossuth megállapodása: ha Bem győz Temesvárnál, támadnak, ha veszít, leteszik a fegyvert
Bem csatát veszít Temesvárnál
augusztus 13. → Világos: fegyverletétel az oroszok előtt
Haynau rémuralma → okt.6. → Arad + Batthyány kivégzése Pesten

Aradi 13
Aulich Lajos
Damjanich János
Dessewffy Arisztid
Kiss Ernő
Knézich Károly
Láhner György
Lázár Vilmos
Leiningen Westerburg Károly
Nagy Sándor József
Poeltenberg Ernő
Schweidel József
Török Ignác
Vécsey Károly

Pesten meghal Batthyány

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.