Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyarország történelme - Magyar Királyság a Habsburg Birodalomban (öszzefoglalás)

2010.05.25

Magyarország a 18. században
1722/23 → Pragmatica Sanctio → III. Károly → viszonylagos önállóság
Mária Terézia: kettős vámrendszer, Urbarium (1767), Ratio Educationis (1777), egészségügyi rendelet (ha nincs járvány,több lesz a népesség)

II. József (1780-1790) → kalapos király (nem koronáztatta meg magát a magyar szent koronával)
10 kerületre osztotta az országot, de ez nem volt jó, a régi vármegye rendszer jobb volt
összevonta az országos főhivatalokat
jobbágyrendelet, nyelvrendelet (a német lett a hivatalos nyelv), türelmi rendelet (vallásszabadság)
bizonyos szerzetesrendeket megszüntetett
pápai bullák kihirdetése csak uralkodói engedéllyel
a halálos ágyán a jobbágyrendelet és a türelmi rendelet kivételével mindet visszavonta
a magyarság 30% alá csökken
belső vándorlások
betelepítések (német telepesek dolgoznak)
bevándorlások → ezzel szemben a kivándorlást nem engedélyezték
a járványok visszaszorultak M. Terézia egészségügyi rendelete miatt
béke volt az országban → a népesség háromszorosára nőtt

Gazdaság és társadalom a 18. sz.-ban
2-3 nyomásos földművelés → középkori szint
gabona és élőállat export
céhes ipar
közlekedés → csak a Duna hajózható (később, Széchenyi idejében lesz a többi folyó is hajózható), az utak járhatatlanok → nehéz volt a kereskedés
80% volt a jobbágyság (telkes j., zsellérek) → nincs politikai képviseletük, nincs birtokjoguk, szolgáltatásokat kellett fizetniük az állam, az egyház és a f.úr részére
9-10% volt a polgárság → mezővárosokban és szabad királyi városokban éltek (kollektív kiváltságosok, pl. Hajdúk) → nincs önálló politikai csoportjuk
a hatalom a nemesség kezében van: főnemesség, középnemesség és kisnemesség (a kisnemesség szinte ugyanúgy élt, mint a polgárság, csak megvoltak a kiváltságaik)
értelmiségek → külön réteget alkottak → a 3 társadalmi rétegből tevődött össze

Magyar jakobinusok
kiváltó oka: konzervatív abszolutizmus, besúgóhálózat, és titkos rendőrség
II. Lipót + I. Ferenc (1792-1835)
kiváltó oka: francia forradalom → eszméi terjednek a klubokban
Főszervezkedők: Martinovics Ignác, Berzeviczy Gergely, Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc
2 társaság volt, akik nem tudtak egymásról
egyik társaság: Reformátorok társasága → köztársaságot akartak
másik társaság: Szabadság és egyenlőség társasága (radikálisok) → nemesi előjogok megszüntetését követelték
1795 – Vérmező
1805 – Napóleon kiáltványa a magyarokhoz
Győr – franciák  megverik a magyar sereget

Reformkor
1825/30 – 1840 (tól – ig tartott)

1825/27-es o.gy.
Széchenyi felajánlja egyévi jövedelmét az MTA megalapításához

Széchenyi élete
1830 – Hitel c. könyv → ősiség törvénye és a jobbágyrendelet eltörlése, legyen helyette bérmunka

1832/36-os o.gy. → kiváltó oka a j.kérdés (koleralázadás, lengyel szab.harc)
vezéralakok az ellenzékben: Wesselényi M., Kölcsey Ferenc
Kossuth → o.gy.-i tudósítások a nemesség tájékoztatásának céljából
udvar le akar számolni az ellenzékkel → politikai perek, bebörtönözések

1839/40-es o.gy.
fontolva haladás politikája → mérsékelt reformok bevezetése
ellenzék vezérei: Deák F., Batthyány L.
Kossuth → Pesti Hírlap + Védegylet

1843/44-es o.gy.
magyar lett a hivatalos nyelv
jobbágyok birtokbírhatási jogot kaptak

1846 – Konzervatív Párt → udvarpárti
1847 - Ellenzéki Párt → pártprogramjuk az ellenzéki nyilatkozat

1847/48-as o.gy.
utolsó rendi és reformkori o.gy.
Batthyány, Kossuth
Megvalósul az örökváltság
Ősiségtörvény módosítása

Forradalom és szabadságharc (1848 – 1849)
kiváltó oka: 1849. jan. → Itáliában, március 13-án pedig Bécsben kitör a forradalom
márc.15 → Pilvax → egyetemek → Landerer → Nemzeti M. → Pesti városháza → Buda: Helytartótanács (Táncsics kiszabadítása)
az igazi forradalom Pozsonyban, az o.gy.-en folyt
ápr.11. → áprilisi törvények szentesítése
ellenzéki nyilatkozat még csak egy pártprogram, de ezzel szemben az áprilisi törvényekben már megvalósulnak, ill. törvény lesz belőlük
Batthyány-kormány (honvédség, nemzetőrség, bankjegyek, frankfurti parlament) augusztusban megszűnik
szept.11. → igazi forradalom kitörése → Jellačič átlépi a Drávát → m-ok leveik szept.29-én Pákozdnál
okt.6. → bécsi forradalom (1 évre rá bosszúból aradi 13 kivégzése)
okt.30. → Schwechat → vereség
OHB Kossuth vezetésével
Lamberg miniszteri biztos → megölik
folyamatos lázadások a nemzetiségieknél
szerbek → ellenük: Kiss Ernő + Damjanich
románok (Erdély) → Puchner ↔ Bem J.
szlovákok (Felvidék) → Schlick↔Klapka
dec.2. → puccs → Ferenc József lesz az új császár
rendcsinálás → Windischgrätz bevonul Pestre (o.gy. Debrecenbe menekül) → Batthyány fogságba esik
jan. → Görgey váci nyilatkozata
febr.26/27 – Dembinszky Kápolnai csatavesztése → udvar kiadja az olmützi alkotmányt → Görgey lesz a fővezér
tavaszi hadjárat → M.o. ellenségtől való megtisztítása → Komárom (bekerítéses hadművelet az ősi harcmodor példájára), Tápióbicske, Isaszeg, Hatvan, Buda (május)
Kossuth kimondja ápr.14-én a trónfosztást, Kossuth kormányzó lesz
I. Miklós orosz cár katonai segítsége az osztrákoknak augusztusban
paktum Görgey és Kossuth között
aug.13 → világosi fegyverletétel
Haynau rémuralma 1 éven keresztül → okt.6. → aradi 13 + Batthyány Lajos kivégzése Pesten

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.