Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar történelem - Honfoglalástól a 3 részre szakadásig

2010.05.25

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS MAGYAR TÖRTÉNELEM
11.A – 12.B

1, A honfoglalás
453. Hun Birodalom felbomlása, különböző germán törzsek a Kárpát-medencében; 568. A longobárdok az avarok segítségét kérték a gepidák ellen; az avarok vezetője Baján kagán legyőzte mindkét germán törzset és erős birodalmat hozott létre; 680 másik avar törzs érkezése (griffes - indás kultúra); László Gyula: ’ Kettős Honfoglalás elmélete’Þ az avarok 2. Hulláma a magyarok 1. honfoglalása. (talán a székelyek ősei); 800 Nagy Károly legyőzte az avarokat: a Dunántúl a Frank Birodalom része lett; avarok meggyengülése Þ szláv törzsek letelepedése a Dunántúlon, elismerték a Frank Birodalom felsőbbségét; a Frank Birodalom a Morva Birodalommal háborúzott Þ a magyarok segítségét kérték Þ a Kárpát-medence feltérképezése; honfoglalás feltételezett oka: besenyő támadás Etelközben Þ magyarok menekülése a Kárpát-medencébe (Vereckei-hágó, Tatár-szoros, Békás-szoros); valóság: tudatos hadművelet, Morva Birodalom 894-ben széthullott; 895. A magyarok megtámadják a Bolgár Államot Þ győzelem; 896. A magyarok megszállták a Kárpát-medencét a Tisza és a Garam-folyó vonaláig. Vezetők: Árpád és a vezérek. A 7 törzs kb. 100 - 200 ezer főt tett ki; 898. őseink Észak-Itáliában kalandoztak, hazatérve kiűzték a morvákat a Kárpát-medencéből, majd elfoglalták a frankoktól a Dunántúlt; A 10.sz. elejére a Kárpát-medencét teljes egészében birtokoltuk; 907 a frankok vissza akarták szerezni a Dunántúlt Þ Pozsony mellett legyőztük őket; Géza uralkodásáig a magyarok nyugat és dél felé kalandozó hadjáratokat vezettek; 933. Merseburg mellett először győzték le őseinket; 955 Augsburg mellett Nagy Ottó legyőzte a magyarokat; a hadjáratok egészen a 970-es évekig folytatódtak főleg bizánci területek felé

2, Géza fejedelem és Szent István
kalandozások Þ megerősödött a Német-római Birodalom és a Bizánci Birodalom, fennállt a veszély hogy elveszítjük önállóságunkat Þ fejedelmi hatalom megerősítése: Géza (972-997) megtörte a törzsfők-nemzetségfők hatalmát, elvette az erdélyi gyula lányát Þ megszerezte az ország keleti felét; szövetségest keresett Þ973. Quedlinburgba követeket küldött I. Ottóhoz Þ A béke érdekében lemondott az ausztriai és morvaországi területekről, s keresztény hittérítőket kért, fia, Vajk, a kereszténységben az István nevet kapta; István házassága révén kapcsolatba került a császári Szász-dinasztiával Þ erősíti a szövetséget, illetve német lovagok kerülnek az országba; Trónharcok: korábbi öröklési rend - szeniorátus Þ fejedelmi család legidősebb férfitagja Þ Koppány, támogatói: Géza politikájával elégedetlenek; Géza által meghonosított öröklési rend: primogenitura Þ elsőszülött fiú Þ István, támogatói: apja hívei, német lovagokÞVeszprém közelében összecsapás Þ Koppány testét felnégyelik; István folytatta apja politikáját, megszilárdította hatalmát, az ellenszegülő törzs- és nemzetségfőket leverte (erdélyi gyula, Ajtony – Temesköz) Þ egész Kárpát-medence a birtokában; István uralkodása (997-1038): egyházmegye rendszer Þ 10 püspökség; bencés apátságok; minden 10 falu 1 templomot épített, tized (termény 1/10-ed része), földadományok, egyház bíráskodási joga az egyháziak felett, papok feletti ellenőrzés az esperesek feladata, István tiltotta az ősi szokásokat, kötelező miselátogatás, az egyház magyarországi vezetője: esztergomi érsek; Vármegyerendszer: közigazgatás legfontosabb egysége, élén: ispán, (uralkodó nevezte ki) székhelye: vár, a királyi várkatonaság élén állt, ellátta az igazságszolgáltatás feladatait, gondoskodott az adók beszedéséről; Társadalom - legfőbb földbirtokos: király, a királyi tanáccsal együtt kormányzott; vezetőréteg: egyházfők, törzsi vezetők, külföldi lovagok; középréteg: vitézek (várjobbágyok) - katonáskodás, földbirtokkal rendelkeztek; földjeiket vesztett szabadok: 1. Peremterületekre húzódtak    2.Nagybirtokos oltalma alá (már kötelezettségek);szolgák: uradalmakban, uruk korlátlan hatalma felettük

3, Trónharcok a 11.sz-ban
O.Péter (1038-41; 1044-46): Istváni út, de magyar viszonyok figyelmen kívül hagyása + idegenek Þ letaszítják Þ segítség III. Henrik német-római császártól; Aba Sámuel (1041-44): belső ellenzék Þ 1044 Ménfő, vereség; O.Péter hűbéresküt tett III. Henriknek Þ megszűnt az önálló Magyar Állam Þ szervezkedés: Vazul-fiak hazahívása; 1046. Vata-féle pogánylázadás, Gellért püspök halála; I. András (1046-60): Bélával együtt kormányoz Þ dukátus (hercegség); I. Béla (1060-63); I. Salamon (1063-74); I. Géza (1074-77); Törvényes uralkodó a 13.sz-tól: Székesfehérváron, az esztergomi érsek a Szent Koronával koronáz meg


4, SZENT LÁSZLÓ és KÖNYVES KÁLMÁN
1, I. László (1077-95) – Külpolitika: 1091. László elfoglalja Horvátországot Þmegromlik a viszony a pápával + BizánccalÞ kun betörés ErdélybeÞ Pogáncs-folyó (Temes) mellett, majd Orsova mellett László visszaveri őket; Belpolitika: Törvényalkotás - Király + királyi tanács (királyi család + ispánok + főpapok); Lopást rendkívüli szigorral büntette; aki nem járt templombaÞverés; ősi áldozásÞ 1 ökör; Cölibátus; Kóborlókat letelepedésre kötelezte; 2, I. Kálmán (1095-1116) – Külpolitika: 1105. Dalmát városok megszerzéseÞélére bán (1918-ig), kiváltságaik maradtak, védelem Velencével szemben; 1106. Pápa neheztelÞKálmán lemond az érsekek, püspökök kinevezési jogáról; Belpolitika - uralkodásának kezdetén fosztogató keresztes hadak vonultak át az országonÞ kiűzte őket az országból; a további hadak mellé őrizetet rendelt; 5 törvénykönyv: enyhébbek, mint László törvényei; lopás: négylábú állatÞhalál; ősi hit követőiÞvezeklés; fiúágon kihaló nemzetségek birtokai visszaszállnak a királyra; nagyobb jövedelmű birtokosok 1 páncélos vitézt kell kiállítani

5, A KÜZDELMES 12. SZÁZAD
II. István (1116-1131); II. Vak Béla (1131-41); II. Géza (1141-62); III. István (1162-72); III. Béla (1172-96): írásbeliség szerepét növelte, létrehozta a kancelláriát a királyi oklevelek kiadására, élén kancellár, aki a hitelesítést szolgáló pecsétet őrizte (a magán jellegű peres ügyek, birtokadományozások okleveles rögzítése továbbra is a hiteles helyeken történt); 1192: I. Lászlót szentté avatta (László 1083-ban szentté avatta Istvánt, Imre herceget és a vértanúhalált halt Gellért püspököt); támogatta egyházi személyek külföldi tanulmányútját, a fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező cisztercita szerzetesek betelepülését (Zirc, Pásztó); P. Magister (Anonymus) valószínűleg az ő jegyzője volt; I. Imre (1196-1204); A 12.sz gazdasága – legelőváltás; búza, árpa, köles, rozs, zab, gyümölcs, szőlő, bor; szántás: csoroszlyás eke, ökör; szarvasmarha igásállat;fogyasztásra: juh, kecske, baromfi, sertés; lótartás csak a nagyobb uradalmakban; önellátó háziipar; hospesek (külföldi telepesek) Þ Szepesség (Felvidék), Dél-Erdély szász városai (Brassó); politikai központok közelében vásárok Þ árucsere (belkereskedelem); király jövedelmei: magánbirtokairól befolyó természetbeni bevételek + regálék (királyi felségjog alapján szedett jövedelmek): út- és révvámok, vásárvámok, sókitermelés, nemesfémbányászat, pénzverésből származó jövedelmek, „kamara haszna”; TÁRSADALOM :
11.század        13.század eleje        13.század vége
előkelők    Þ    nemesek        Þ    bárók
vitézek        Þ    szerviensek        Þ    nemesek
várjobbágy    Þ    várjobbágy        Þ    egy része nemes lesz
                        Þ    másik része jobbágy lesz
Közrendűek    Þ                Þ    jobbágyság
szolgák    Þ                Þ    jobbágyság


6, II. ANDRÁS ÉS AZ ARANYBULLA
II. András (1205-1235): trónharcokÞbirtokadományok Þnagybirtokosok súlya megnő; új berendezkedés:  „az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség”; értelmetlen hadjáratok: 10 sikertelen hadjárat Halicsba; 1217. Szentföld, nincsenek harcok, ereklyék vásárlásaÞkincstár üres; rendkívüli hadiadó; tárnokmesteri hivatal; pénzverő kamarák, vámok, pénzváltás és sókereskedelem bérbeadása a zsidóknak és izmaelitáknak; idegengyűlölet: Merániai Gertrúd kíséretének magas udvari méltóságok adományozásaÞ1213. Bánk bán, Simon és Péter ispánok vezetésével összeesküvésÞpilisi erdőben a királyné meggyilkolása; tized pénzben való követeléseÞkorabeli viszonyok mellett teljesíthetetlen; 1222. Aranybulla: arany függőpecséttel ellátott oklevél - szerviensek személyes szabadsága, birtokainak védelme, öröklési szabadsága, adómentessége; az országon kívül nem kötelesek a királlyal hadra kelni, de a haza védelme; király nem adományoz vármegyéket; új pénz 1 évig maradjon érvényben; megtiltotta a zsidók, izmaeliták jogát a pénzverésre, a vám- és sóbérletre; tized terményben való beszolgáltatása; Ellenállási záradék: ellentmondhatnak a királynak fő- és jószágvesztés nélkül; 1231. Az egyház megújíttatja az aranybullát: tized pénzben szedhető, ellenállási záradék: az esztergomi érsek kiközösítheti a királyt

7, IV. BÉLA (1235-1270) ÉS A TATÁRJÁRÁS (1241-1242)
Politikája a tatárjárás előtt: királyi hatalom visszaállítása Þ korábbi birtokadományok felülvizsgálataÞ földek visszavétele; főméltóságok leváltása; 1235. Julianus domonkos rendi szerzetes útja Magna Hungariaba Þ hír a tatárokról; tatárok elől menekülő kunok, Kötöny fejedelem vezetésével letelepedhetnek az országban, cserébe felveszik a keresztyénséget és a királyi haderőt erősítik. Probléma: vándorló állattartó életformaÞkárt tesznek a földekben; tatárjárás (1241-42) - vezetőjük: Batu kán; tábor Muhinál, tatárok körbezárták a seregetÞnyílzáporÞelőkelők zöme meghalt; IV. Béla Trau várába menekül; keleti és középső országrészek módszeres elpusztítása, decemberben átkelnek a Duna jegénÞ Dunántúl elpusztítása, csak a kővárak állnak ellen; 1242 tavasza kivonulnak az országból; A 2. Honalapító - lakosság 1/3-a meghalt, Alföld kipusztult, éhínség, járvány; kunok visszahívásaÞAlföld; jászok, vlachok (Erdély), csehek, morvák, lengyelek betelepülése; szövetség a halicsi fejedelemmel; fallal körülvett városok kiváltságokat kapnak; birtokadományok, cserébe: páncélosok kiállítása, várak építése

8, UTOLSÓ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYAINK
Társadalom helyzete a 13.sz. végén: IV. Béla tatárok elleni politikája→ nagybirtokosok hatalma növekszik→ ennek ellensúlyozására 1267. évi törvények: szerviensek jogainak megerősítése →Királyi vármegyét kezdi felváltani a nemesi vármegye (nemesi önigazgatás; Familiaritás: 13.sz végén a bárók hatalma erősebb, mint a királyé→ szerviensek a bárók szolgálatába álltak: gazdaságuk irányítása, magánhadseregében harcoltak, ők alkották uruk udvartartását, cserébe: bárók megvédik őket más bárók hatalmaskodásaitól; városok: király szövetségesei, legfejlettebb vásáros helyek kiváltságleveleket kaptak: vámmentes kereskedelem, szabad bíró- és tanácsválasztás, kőfal. Pl. Selmecbánya (ezüst), Besztercebánya (arany); Jobbágyság: tatárjárás→ munkaerőhiány→ hospesek hozzák magukkal a szabad költözés jogát→ szolganépek és a lesüllyedt várjobbágyok megszerzik ezt a jogot + rendelkeztek ingóságaikkal + telkét örökíthette. Úriszék: uruk bíráskodik felettük. 1298. egységesül a jobbágyi réteg; Utolsó Árpád-házi királyaink:V. István (1270-72); IV. (Kun) László (1272-90); III. András(1290-1301); 1301.  kihalt az Árpád-ház

9, KÁROLY RÓBERT (1308-1342)
megszűnt az ország politikai egysége, a bárók (oligarcha) kiskirályi hatalmat gyakoroltak: függetlenedik a királytól, bíráskodik, pénzt veret, saját hadsereg, adó-, vámbeszedés; Károly Róbert: tartományúri hatalom megtörése - 1312. Rozgonyi csata: legyőzi az Abákat, majd egyenként a többi ellenszegülőt; BELPOLITIKÁJA Þúj bárói réteg; urbura (bányászok bányaművelésért fizetett pénze) 1/3-t a birtokos kapjaÞúj lelőhelyek; bányavárosok: Körmöcbánya, Besztercebánya, Selmecbánya; értékálló aranyforint, ezüstdénár veretése; kapuadó; harmincadvám; banderiális hadsereg; KÜLPOLITIKÁJA - Nándorfehérvár, Galambóc elfoglalása a szerbektől; 1335.visegrádi királytalálkozó: az árumegállító joggal rendelkező Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalak kijelölése; III. Kázmér a lengyel trónt Károly Róbert fiára, Nagy Lajosra hagyta

10, NAGY LAJOS (1342-1382), a lovagkirály
Külpolitikája - NápolyÞtartósan nem sikerült meghódítani; visszahódította Velencétől Dalmáciát és Horvátországot; délen kiépítette a bánságok rendszerét; hódoltatta Szerbia északi részét; hűbéresévé tette Boszniát; létrehozta Moldvát; harcolt Havasalföldön és a vidini bolgár fejedelemségben; külpolitikai sikerei nem tartósak; Lengyel-magyar perszonálunió: 1370. lengyel trón, csak az uralkodó személye közös; anyja, Erzsébet uralkodott; Belpolitikája - 1351. évi törvények; megerősíti az Aranybulla cikkelyeit; „egy és ugyanazon szabadság” elve; ősiség törvénye; egységes jobbágyi terhek: földesúrnak – cenzus; kilenced; ajándék (3/év); robot; egyháznak – tized; államnak – kapuadó; esetenként rendkívüli hadiadó; tudomány, művészet pártolója: 1367.Pécs – egyetem; Diósgyőri vár; Kolozsvári testvérek: Sárkányölő Szent György szobra; Képes Krónika; lovagi kultúra; gótika; Társadalom - A, jogilag egységes nemesség: szolgáltatásoktól mentes föld; nem adóznak; nem fizettek tizedet; bíráskodhattak a birtokaikon élőkön; idegen támadás esetén katonáskodtak; B, jogilag egységes jobbágyság: szabad költözés; jobbágytelek: belső telek (ház, kert), külső telek (szántó, kaszáló); osztatlan területek (erdő, rét, folyó, legelő); C, városok - mezőváros: földesúri birtokon alakult ki; egy összegben a földesúri terheket; saját bíró; főleg mezőgazdasági tevékenység; szabad királyi város: király alá tartoztak; nyugat-európai kiváltságok; céhek

11, LUXEMBURGI ZSIGMOND (1387-1437)
Harc a török ellen - 1389. I Murád szultán Rigómezőnél vereséget mért a szerb fejedelemre Þ törökök portyáznak a Szerémségben, Bánátban; Zsigmond 1396-ban keresztes háborút hirdetett a török ellen Þ Nikápoly mellett csúfos vereség; lovagi hadviselés eredménytelen a török ellen Þ déli végvárvonal kiépítése; kulcsfontosságú: Nándorfehérvár; Belpolitika - királyi tetszvényjog (placetum regium): királyi jóváhagyáshoz kötötte a pápai bullák kihirdetését;  főkegyúri jog: a pápa csak a király által javasolt személynek adhatott főpapi méltóságot; minden királyi város pallosjogot kapott (halálos ítéletet hozhat); a városok kereskedőinek nem kellett belső vámot fizetniük és velük szemben nem volt érvényes Buda árumegállító joga, fellebbviteli bíróságuk a királyi tárnokmester lett; városfalakat építhettek; hanyatlik a honorbirtok rendszere, a török veszély miatt várakat csak katonai feladatokra adtak magánkézbe. Vezetőik ekkortól: kapitányok;1397. Telekkatonaság: minden 20 jobbágytelek után a nemeseknek 1-1 könnyűfegyverzetű lovas íjászt kell kiállítani; állandó pénzhiány Þ pénzrontásÞ Erdélyben 3 évig nem fizettek tizedetÞ amikor újra jó pénz volt forgalomban Lépes György püspök 3 évre visszamenőleg követelte a tizedetÞ Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés Þ győzelemÞ kolozsmonostori egyezmény: eltörlik a gabona- és a borkilencedet, mérséklik a tizedet, szabad költözés, szabad végrendelkezés; Kápolnai unió: magyar nemesek, székely előkelők és a szász városok patríciusai örök szövetséget kötnek egymás megsegítésére. Þ felszámolják a parasztmozgalmat; itt született meg Erdély hagyományos 3 rendje.

12, HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓSÁGA
Habsburg Albert; I. Jagelló Ulászló (1440-1444); Hunyadi János törökellenes harcai - 1442. Erdélyben legyőzi Mezid bég seregétÞ pápa kérésére „hosszú hadjárat” megszervezése (1443): nemzetközi összefogás a török kiűzéséreÞ sikeresÞ drinápolyi béke: szultán visszaadta a szerb területeket, Szendrő és Galambóc várát + 100 ezer aranyat; 1444. Pápa, Velence, Genova új hadjáratot követelt Þ várnai csatavesztésÞ Ulászló halála; V. László (1444-57); Hunyadi 1446-ban kormányzó lett a király nagykorúságáig; megszüntette a főkapitányi rendszert, beszedte a királyi jövedelmeket, visszaszerezte a királyi városokat és várakat, növelte a királyi hivatalok jogkörét; 1448. Rigómezei kudarc; 1453. Bécsben átadta kormányzói megbízatását V. Lászlónak; Nándorfehérvári diadal: 1456.

13, HUNYADI MÁTYÁS (1458-90)
V. László kivégeztette Lászlót, Mátyást magával vitte Prágába; Podjebrád György cseh kormányzó lányának, Katalinnak feleségül vételeÞhazaengedik Prágából; 1458. Királyválasztó országgyűlés PestenÞtrónra emelik, de a korona III. Frigyesnél volt Bécsben; erős kézzel leszámolt ellenfeleivel; fekete sereg; 1463. Bécsújhely – megállapodás Frigyessel: korona visszakerül és Frigyes szövetséges, cserébe, ha Mátyás fiú utód nélkül hal meg, ő örökli a tróntÞkoronázás; budai udvarbírói hivatal: király uradalmainak jövedelmét kezelte; királytól függő köznemesi hivatalnokok; kincstartóság: államháztartás irányítója; füstpénz/kincstár adója: kapuadó helyett, nem telkenként, hanem családonként szedték; rendkívüli hadiadó többször is egy évben; koronavám: korábbi harmincadvám; királyi kancellária: legfontosabb államügyek, diplomáciai levelezések, oklevelek; „királyi személyes jelenlét” bírósága; központosításÞösszeesküvések; KÜLPOLITIKA - déli végvárvonal fejlesztése; törökökkel szemben inkább védekezés; 1463. Boszniai hadjáratÞJajca várának visszafoglalása; 1479. Törökök ErdélybenÞ kenyérmezei ütközet: Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál győzelme; 1483. Öt évre szóló béke a törökkel, amit 1520-ig a magyar királyok megújítottak; 1485. Bécs elfoglalása, székhelyét ide tette át; de nem választották meg német-római császárnak; AZ UDVAR - Mátyás bőkezű mecénása a művészeteknek; könyvtára: Bibliotheca Corviniana; könyvtárosa: Galeotto Marzio, udvari történetírója: Antonio Bonfini; Építkezések: visegrádi nyári palota, budai vár stb.; 1473. Hess András 1. nyomdája Budán; Corvin János törvénytelen fia örökölte a Hunyadi birtokokat, de nem lett király

14, A JAGELLÓ – KOR
II. Ulászló (1490-1516) – az ország tényleges hatalommal bíró főurai: Szapolyai János (nádor), Báthori István (országbíró), Bakócz Tamás (esztergomi érsek); kincstár jövedelme megcsappant, az adók, vámok behajthatatlanná váltak; köznemesek a bárók familiárisai voltak, de a 16.sz-ban már kezdett megszűnni a bárók bíráskodási joga felettük; köznemesek képesek bizonyos kérdésekben saját érdekeiket érvényesíteni egy-egy báró támogatásával; 1505. Rákosi gyűlés: kimondták, ha II. Ulászló fiú örökös nélkül hal meg, csak magyar családból származó királyt választanak; Werbőczy István – Tripartitum (Hármaskönyv): magyar szokásjogról szóló munka, rendi nemesség „bibliája”, tartalmazza a sarkalatos nemesi jogokat, azaz a kiváltságokat (személyes szabadság, királyi bíróság illetékessége a nemes felett, adómentesség, ellenállás joga); parasztok költözését megszigorították, mezővárosokban személyenkénti adózást vezettek be, eltiltották a parasztokat a vadászattólÞpolgári létformára vágyó parasztság élesen reagált a nemesség akcióira; 1514. Dózsa György-féle parasztfelkelésÞfelkelés leverése, Dózsa György kivégzése, szabad költözés megszüntetése, heti 1 nap robot

15, II. LAJOS ÉS A MOHÁCSI VÉSZ (1526)
1506. Jagellók és Habsburgok örökösödési szerződése (ezt 1515-ben megerősítik): Jagellók magyarországi trónját törvényes örökös híján a Habsburgok öröklik; II. Lajos (1516-1526): Megpróbált fellépni a bárók ellen→sikertelen; nemesi országgyűlések működésképtelenek →zűrzavar; 1520. I. Szulejmán lett a szultán, békeajánlatát a királyi udvar figyelmen kívül hagyta→támadó hadjárat; 1521. Nándorfehérvár, Szabács és Zimony várának elvesztése→1524-re összeomlott az első végvári rendszer; 1526. augusztus 29. mohácsi csata; török sereg Budáig vonult fosztogatva, de októberben elhagyta Magyarországot; Kettős királyválasztás: Szapolyai János, I. Ferdinánd királlyá választása; 1532. Szulejmán Bécs ellen vonult a Dunántúlon keresztül, de nem merte vállalni a csatát az egyesített német seregekkel→Kőszeg várának elfoglalása (Jurisics Miklós védte); 1538. Ferdinánd és Szapolyai Váradon békét kötött→elismerték egymást, János halála után Ferdinánd örökli a trónt; 1540. megszületett János Zsigmond→Szapolyai megeskette a főurakat, hogy fiát választják királlyá; Az ország három részre szakadása - Ferdinánd ragaszkodott a váradi békéhez→1541. ostromolni kezdte Budát→ Budára érkezett Szulejmán, kardcsapás nélkül elfoglalta a várat→ János Zsigmondnak adta Erdélyt, a Tiszántúlt és a Temesközt; Fráter György arra törekedett, hogy Ferdinánd kezére kerüljenek a török által még el nem foglalt területek→1541. gyalui egyezmény: Fráterék elismerik Ferdinánd királyságát, ha újraegyesíti az országot→1542. Ferdinánd sikertelen kísérlete Buda visszafoglalására→1543-46 török hadjáratok, kialakítják Buda védelmi zónáját magyar várak kézre kerítésével→béke; 1551. Fráter császári csapatokat hívott Erdélybe, de amíg meg nem érkeztek fenntartotta a törökbarátságot→török megtorlása: Tisza és Maros menti várak elfoglalása

16, A HÁROM ORSZÁGRÉSZ BERENDEZKEDÉSE
Török hadjáratok - 1552. büntetőhadjárat→Veszprém elfoglalása, majd a török sereg kettévált: 1.Temesköz felé→Temesvár (Losonczy István)    2.Nógrád felé: Drégely (Szondi György); a két sereg egyesült→Szolnok (Nyári Lőrinc); legfontosabb: Eger (Dobó István); 1556. erdélyi rendek hazahívhatták János Zsigmondot→létrejön a belügyeiben szabad, de külügyeiben a Portától függő erdélyi fejedelemség; 1566. Szigetvár ostroma - Zrínyi hősi halála, de Szulejmán halála is→II. Szelim visszavonult Isztambulba a trón elfoglalására→1568. Drinápolyi béke: Miksa elismerte a török várfoglalásokat; 1570. speyeri szerződés: János Zs. lemondott királyi címéről és elismerte Miksát egész Magyarország törvényes királyának, ő Erdély és Magyarország részeinek (Partium) fejedelme lett. Állandósult a 3 országrész:    1, királyi Magyarország: nyugati és északi vármegyék, az Adriától Szatmár megyéig;    2, hódoltság: déli határtól Nógrádig, a Balatontól a Temesközig;    3, Erdélyi Fejedelemség és a Részek: Erdély, Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok, Máramaros; Reformáció Magyarországon - első hazai reformátorok: Dévai Bíró Mátyás, Kálmáncsehi Sánta Márton, Sztárai Mihály, Szegedi Kis István→egyház megtisztulását és az anyanyelvi igehirdetést szorgalmazták; Kálvin tanai terjedtek; Erdélyben Dávid Ferenc hatására megjelentek az unitáriusok; 1571. tordai országgyűlés: kimondták a szabad vallásgyakorlatot; Királyi Magyarország - megmaradtak a hagyományos rendi intézmények, király helyettesítését helytartóság látta el, székhelye:Pozsony; Bécsben működött a Magyar Kancellária, a főkancellár az esztergomi érsek, a hivatal részt vett az igazságszolgáltatásban, a törvények írásba foglalásában; Magyar Kamara: gazdasági ügyek intézése, székhelye: Pozsony; országgyűlés: törvénykezés, adómegszavazás; nemesi vármegye: 35 vármegye szerepe felértékelődött, működésük nem volt korlátozva, nélkülözhetetlenek voltak az udvar számára, mint adóbeszedők és a főhivatalok rendelkezéseinek végrehajtói; Erdélyi Fejedelemség - politikai intézményrendszerének alapját az 1437-es kápolnai unió és az azt megújító 1542-es tordai unió teremtette meg; vezetője: fejedelem, országrész legnagyobb birtokosa, hatalmának alapját a szultán kinevező irata képezte; külügyei alárendelve a török portának + évi adófizetés; fejedelmi tanács: tagjait a fejedelem választotta, határozatai nem kötelező érvényűek; erdélyi országgyűlés befolyása csekély volt, rendiség csírájában létezik; Török Hódoltság - 1541 után török közigazgatási rendszer kiépítése→ területet vilájetekre osztották, élén: beglerbég – polgári és katonai vezetők; a vilájetek kisebb egységekre, szandzsákokra oszlottak, élükön szandzsákbégek; a hódoltság legfőbb parancsnoka a budai pasa volt; hivatalnokok: defterdár (pénzügyek intézői, adóbeszedők); kádi (iszlám jogrend betartását felügyelő bíró, közjegyző); birtokok: hászbirtok (szultán saját kezelésű területei), hűbérbirtok (katonáknak, tisztviselőknek adományozott tímár vagy ziámet birtokok); adóztatás: figyelembe vették az adóztatás helyi gyakorlatát; kettős adóztatás: törökök mellett a magyarok is követelték a jobbágyaiktól a földesúri, egyházi és állami adót

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.