Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar királyság a Habsburg birodalomban

2010.03.16

Magyar királyság a Habsburg birodalomban

 

I.) Mária Terézia rendeletei

  • 1711 után a magyar rendek viszonylagos önállósággal rendelkeztek
  • Megosztott hatalom volt a rendek és az uralkodó között
  • Államszervek: birodalmi államtanács (politikai döntések); m.o-i államszékek(helytartótanács, kamara, főhadparancsnokság); nemesi vármegye(adóbeszedés, igazságszolgáltatás, közigazgatás, újoncok -katonák- megszavazása)
  • III. Károly→Pragmatica Sanctio→1722/23-as o.gy-en elfogadják: nőági öröklés +Mo. és az örökös tartományok elszakíthatatlanok

 

II.) Mária Terézia (1740-1780)

  • Felvilágosult abszolutista
  • Rendeletekkel kormányoz→ reformok rendeletek útján

RENDELETEI

  • Kettős vámrendszer: merkantista gazd.politika, belső vámokkal védjük a határt: Mo. ellátja a birodalmat mez.g-i és nyersanyag termékekkel,cserébe a bir. Ellátta Mo.t ipari termékekkel→ a m. ipar elsorvad
  • 1767→Urbarium: jobbágyi szolgáltatások rendezése: megszűnt a jobbágyok földhöz kötöttsége, meghatározza egy jobbágytelek nagyságát, 9-ed fizetése + 1ft fejadó + egy nap igásrobot vagy heti 2 nap kézi robot a f.úr részére
  • 1777→ Ratio Educationis: oktatásügy→az iskolákat állami felügyelet alá helyezik,  6-12 éves korig van tankötelezettség, növelik az anyanyelvi népiskolák számát, beindul a tanítóképzés
  • Egészségügy

 

II.József rendeletei (1780-1790)

  • Nem koronáztatja meg magát a magyar szent koronával→kalapos királynak csúfolják

EGYHÁZPOLITIKAI RENDELETEI:

  • 1781→türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlat és hivatalviselés a nem katolikusok számára
  • Pápai bullák kihirdetése csak uralkodói engedéllyel
  • Biztosította a zsidók letelepedési és művelődési jogát
  • Föloszlatta azokat a szerzetes rendeket, amelyek nem tanítással, betegápolással v. tudománnyal foglalkoztak

 

III.) Kormányzati reformok

  • Összevonta az országos főhivatalokat
  • Az országot 10 kerületre osztotta: élükön király biztosok álltak
  • Jobbágyrendelet: eltörölte a j. megnevezést és szabad költözési-és pályaválasztási jogot biztosított nekik
  • Nyelvrendelet: a német lett a hivatalos nyelv, a magyart nem lehetett használni (a parasztok tartották fenn a m. nyelvet)
  • Nem népszerű uralkodó→fellázadtak ellene a f.urak
  • A halálos ágyán a türelmi-és a j.rendelet kivételével az összes rendeletét visszavonta

 

 

 

Gazdaság és Társadalom

 

I.) Mez.g.

  • Gazd. Fő termelési ágazata: 2-3 nyomásos földművelés, de volt még talajváltó gazdálkodás is
  • Gabona+élőállat kivitel az örökös tartományokba
  • Az ország keleti, nehezen megközelíthető részei megrekedtek az önellátás szintjén
  • Az udvar ösztönözte a kukorica, burgonya,lóhere, len, kender és dohány meghonosítását
  • A rideg állattartást kezdi felváltani az istállózó állattartás: ló-, szarvasmarha-, és juhtenyésztés

 

II.) Ipar és kereskedelem

  • Céhes ipar
  • Agrárkereskedelem→örökös tartományok: Velence és délnémet városok
  • Szárazföldön: szarvasmarha, ló, bor
  • Dunán hajózva ill. Fiumén keresztül tengeri úton: gabona
  • Közlekedés: csak a Duna hajózható a folyók közül nincs rendesen kiépített úthálózat

 

III.) Társadalom

Jobbbágyság-parasztság: összlakosság 80 %-a, erős differenciálódás

a)      telkes jobbágy (ház, föld, szolgák, ny. és déldunántúl)

b)      fél, negyed és nyolcad telken gazdálkodók

c)      házas vagy házatlan zsellér (alkalmi-és idénymunkák)

·        jobbágynak nincs politikai képviselete és birtokjoga→a f.úr joghatósága alatt állt

·        j. terhei:

       a) a f.úr részére: robot, kilenced

       b) egyház részére: tized

       c) vármegye részére: háziadó

       d) állam részére: hadiadó, porció(beszállásolt katonák élelmezése), forspont(katonák

           szállítása)

·        j. védekezése: elköltözés + zendülés

·        1763: az udvar határőrvidéket szervezett Erdélyben→székelyek ellenállnak→1764: madélfalvi veszedelem(tűz alá vették a falut)→ sok székely áttelepült Bukovinába→csángók(elvándorol-elcsángol)

Polgárság: összlakosság 9%-a, nem alkot önálló politikai csoportot

a)      a mezővárosokban élők f.úri fennhatóság alatt álltak, de nem volt olyan erős a függés, mint a falvakban és tartozásaikat is együttesen róhatták le

b)      kollektív kiváltságosok: Hajdúterület, jászkun kerületek, erdélyi szász falvak és egyes székely települések

c)      szabad királyi város: a politikai jogok korlátozottak, a lakosság differenciálódott: polgárjog nélküli szegények, céhmesterek→a gazd. Irányítói, patríciusok és nagykereskedők → városi tanács tagjai

·        többségében német lakosság

·        nemesség: az összlakosság 5%-a

·        főnemesség: kb. 200 család→megyék főispánjai, országos főméltóságok, katolikus érsekek/püspökök→egy részük külföldi

·        köznemesség: közép-és kisbirtokosok→ közigazgatás tisztségviselői, alispánok

·        kis-és törpebirtokosok: vagy a f.úr szolgálatába vagy iparosnak álltak; egy részükből kerülnek ki az értelmiségiek

 

Magyarország népei a 18. században

 

  • A 18. sz. elején M.o. népessége 3,5 millió fő
  • A század végére háromszorosára nő a népesség
  • Okai: nincsenek háborúk, a kivándorlást az udvar akadályozta, a járványok visszaszorultak, bevándorlások és betelepítések
  • Bevándorlás: szervezetlen: Erdély, Temesköz, Alföld keleti része→románok; ÉK-i rész→ ruszinok, szlovákok; D-i rész→ szerbek, cigányok, görögök, örmények
  • Betelepítések: ritkán lakott területekre szászokat, svábokat, németeket

A f.urak kezdeményezték, az udvar pedig támogatta a következő célokat:

  • Gazd. Fellendítése
  • Adókedvezmények a külföldieknek→6 év adómentesség+ház+mez.g.-i eszközöket kaptak (Dunántúl, Bakony, Veszprém mai területére telepedtek le)

Belső vándorlás: az udvar tiltotta; a magyar parasztok a lakatlan területekre vándoroltak, a peremvidékekre pedig más nemzetiségűek települtek be

A magyar lakosság 80% alá került

 

 

Művelődés a 18. századi Magyarországon

 

I.) A művelődés

  • 18.sz. második fele:kezdenek elterjedni a felvilágosodás eszméi M.o.-n→ennek hatására a nemesek külföldi iskolákba mennek tanulni, így korszerű szaktudásra és műveltségre tesznek szert
  • Oktatás→az egyház kezében van: korszerűsítették magukat: piarista, jezsuita, protestáns iskolák
  • Nemzeti újságok megjelenése: Pozsonyi Magyar Hírmondó, Bécsi Magyar Kurír, Magyar Múzeum

A m. kultúra vezéralakjai:

  • Bél Mátyás: Mo.földrajzi, történelmi és közjogi helyzetének bemutatása
  • Pray György-Katona István: a m. történelem forrásainak összegyűjtése
  • Bod Péter: első magyar írói lexikon
  • Tessedik Sámuel: gazd-i iskolát hozott létre Szarvason a parasztgyerekek kiművelésére

Fejlődik a hazai színjátszás is

 

II.) Oktatás

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS

  • Az egyház működteti
  • Falusi kisiskolák→lelkész irányítja: kevés diák, a tanító egyszerre csak egy gyerekkel foglalkozik
  • Bárki lehetett tanár: pénzt, földet és lakást kapott
  • A tanító földjét a diákok művelik meg
  • Tantárgyak: számtan, írás, olvasás
  • Az oktatás vallásos szellemiségű, de anyanyelvi volt
  • Nem voltak taneszközök
  • Városi iskolákban magasabb szintű volt az oktatás

 

KÖZÉP-ÉS FELSŐ FOKÚ OKTATÁS

  • A kettő egyben van
  • Az egyház működteti
  • Fő tantárgy a vallás
  • 6 évig latinul tanultak
  • Filozófia (logika, matek, etika, fizika)→mind latinul
  • +3 év teológia vagy jog(választható)
  • Iskolák: nagyszombati jezsuita egyetem, pozsonyi evangélikus líceum, debreceni ref. Kollégium

Ratio Educationis(II. József)

  • Állami katolikus középiskolák
  • Korszerű tananyag: latin, töri, föci, term. Tudományok, mérnökképzés, orvosi kar, pénzügy, közigazgatás

 

A magyar jakobinus mozgalom és a napóleoni háborúk hatása

 

I.) A nemzet ébredése

  • II. József halála→nemzeti felbuzdulás a nemesség körében: divat a magyar ruha, zene, tánc; hazahozzák a m. koronát Bécsből; megfogalmazódott a trónfosztás gondolata
  • II. Lipót(1790-92) összehívta a m. o.gy.-t és látszólag biztosította a rendek jogait, de a valóságban besúgóhálózatot alakított ki, és abszolutizmus volt
  • Ferenc(1792-1835): cenzúra megszigorítása, titkos rendőrség kibővítése, konzervatív abszolutizmus, a francia forradalom radikalizálódott→ezt látta a nemesség, de mindezek ellenére támogatta a királyt

 

II.) A jakobinus mozgalom

  • Francia események→forradalmi eszmék olvasókörökben, klubokban, szabadkőműves páholyokban→titkos összeesküvés a független, demokratikus M.o. megteremtéséért
  • Szervezkedők: Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Berzeviczy Gergely, Verseghy Ferenc, Orczy László, Szentmarjai Ferenc
  • Szervezeteik: Reformátorok Társasága→felvilágosult nemesség vezette, köztársasági államformát akartak; Szabadság és Egyenlőség Társasága→ radikálisabb nemesi előjogok eltörlését és polgári köztársaságot akartak
  • A két szervezet nem tudott egymásról, csak M. Ignác tudott róluk
  • 1794→M.Ignácot elfogják és Bécsbe viszik→h. mentse az életét, M. mindent beárul→ a bécsi udvarnak ez nem tetszik, ezért 1795-ben a Vérmezőn kivégzik

 

III.) Napóleoni háborúk

  • Napóleon ellen vesztettek a Habs.-ok (a magyarok is a H.ok oldalán vannak)
  • 1809→Napóleon kiáltványa a magyarokhoz→ha segítünk a H.ok ellen, felszabadít minket→ a m-ok nem válaszolnak
  • 1809→Győr: nagy m. vereség: M.o. mégis a H-ok oldalán marad
  • A háborúk jót tettek a gazd-nak→ a földbirtokosoknak hasznára válik
  • 1812 után nem hívják össze az o.gy.-t, helyette abszolutizmus van

 

 

 

A reformkori gazdaság és társadalom

 

I.) Gazdaság

  • Véget érnek a háborúk→értékesítési nehézségek a f.urak körében
  • Tőkésgazd.-ra lenne szükség
  • Akadályok: közlekedés, folyók szabályozatlansága, hitelhiány(oka: az ősiség törvénye→nem lehet eladni a földet)
  • Ami később segít: a vasút és a gőzhajózás (Széchenyi)
  • Cél: a tömeges árutermelés, de még mindig jobbágyság van
  • A f.urak növelik a majorságukat a jobbágyok terhére: ellenségeskedések a j.-ok részéről
  • Vetésforgó megjelenése (évekkel előre megtervezték, h. mit ültetnek): gabona, dohány, repce, cukorrépa, burgonya, bor→magyar termékek
  • Kistállózó állattartás
  • 1840-es évek: fordulópont
  • A tőkésipar kezdete Mo-n, a bányászat fellendül, vasgyártás, malomipar, szeszfőzés, cukorgyártás

 

II.) Társadalom

  • Vezető réteg: arisztokrácia→konzervatívak, fényűző életmód, hozzájuthatnak banki kölcsönhöz
  • Középbirtokosok: gazd-i bizonytalanság, a birtokaik elaprózódnak→megoldás: a birtokok korszerűsítése→ pénzt vehetnek fel, de hitelt nem kaphatnak
  • Csak uzsorakamatra kapnak pénzt→eladósodnak, ezért a polgári átalakulás hívei hajlandóak lemondani a kiváltságaikról
  • Függetlenedni akartak a H-tól
  • Kisnemesség: paraszti életmód→kihasználták őket a földbirtokosok→ eladják a szavazati jogukat annak, aki több pénzt ad érte
  • Jobbágyság: j.telek aprózódás→ zsellérkedés (alkalmi munkák)
  • 1840-es évektől: a j. megválthatja magát és a földjét is→ önkéntes örökváltság(1% tudja csak megváltani magát a 80%-ból)
  • 1831→koleralázadás: kolera Mo.-n→f.urak tisztíttatták a kutakat→kicsit több arzén került a vízbe→j.ok meghaltak→j. azt hiszik, h. a f.urak meg akarják mérgezni őket→lázadás→leverik
  • Polgárság:szabad királyi városokban: tőkés vállalkozók, mezővárosok(pl. Debrecen) üzleti, kulturális, oktatási, egyházi, közigazgatási központtá válik; megjelennek a bérmunkások; a polgárság nagy része értelmiségi→biztos jövedelem

 

 

Politikai küzdelmek a reformkorban

 

I.) 1825/27-es o.gy.

  • Ref.kor. fogalma: 1825-től v. 1830-tól 1849-ig tartott, a polgári átalakuláshoz szükséges vezérelveket ekkor fogalmazzák meg, cél: reformok útján hozzanak létre változtatásokat→liberális nemesség akarja a ref.-kat→így a saját kiváltságaik vannak veszélyben
  • 1820-as évek: H.-ok külpolitikailag folyamatosan kudarcot vallanak→össze kell hívni az o.gy.-t(1825-27)→ M.o. adjon még pénzt és katonát→nemesek a rendi jogok visszaállítását akarják; szűk ref.párti réteg az o.gy-en
  • Az uralkodó megerősíti a nemesek és az o.gy. jogait és Széchenyi felajánlja egy évi jövedelmét a MTA létrehozására
  • Megyegyűlés/o.gy. munkája: minden nemes részt vesz rajta, döntés: ki legyen a képviselőjük a parlamentben +megfogalmazzák, h. mit kell képviselni→alsótábla(köznemesség) + felsőtábla(főnemesek)
  • Az alsó és felsőtábla leiratokban tárgyalnak egymással és ha egyességre jutnak, akkor ezt elküldik a királynak, akik vagy elutasította, vagy szentesítette a javaslatot

 

II.) Széchenyi István életműve (1791-1860)

  • Apja: Széchényi Ferenc→hagyatékából: országos könyvtár + gyűjteményéből: a M. Nemzeti Múzeum gyűjteménye
  • Anyja: Festetics Júlia (Georgikon alapítása)
  • Széchenyi katonai pályára ment: 1813-népek csatája (Lipcse)
  • Járt Angliában: tanulmányozta a jogrendet + kicsempészett egy gőzgépet
  • Nemzeti Kaszinó létrehozása angol klubok mintájára→reformerek találkozóhelye
  • Al-Duna szabályozása + Vaskapu kiépítése
  • Tisza szabályozásának tervezete Vásárhelyi Pállal→Sz. nem éli meg
  • 1830→Sz. hitelt akar felvenni, de nem kapja meg→Hitel c. könyv megírása→M.o átalakításáról szól

Hitel

  • Nagybirtokok korszerűsítése
  • Ősiség törvényének eltörlése
  • Robotmunka, dézsma és kilenced megszüntetése→helyette bérmunka
  • Céhrendszer átalakítása
  • Közlekedés korszerűsítése
  • Törvény előtti egyenlőség

A Hitel c. művét sokan támadják→ válasz a támadásokra: Világ és a Stádium c. könyvei

Wesselényi Miklós volt Sz. legjobb barátja, de összevesztek→W. támadta az udvart→Balítélet c. műve→mindennek az oka a bécsi udvar

1838→pesti árvíz→W. →árvízi hajós

 

III.) 1832/36-os o.gy.

Felsőtáblán az ellenzék vezéralakja: Wesselényi

Alsótáblán az ellenzék vezéralakja: Kölcsey Ferenc

Kiváltó okok: koleralázadás és a lengyelországi forradalom→j. kérdés orvoslása→önkéntes örökváltság kérdése felmerül,de az uralkodó elutasítja

Kossuth L. →Országgyűlési Tudósítások→levelek az arisztokráciának/megyegyűlési levelek→Törvényhatósági Tudósítások

Az udvar le akar számolni az ellenzékkel→politikai pereket indít→börtön: Wesselényi(megvakul), Lovassy László(o.gy.-i ifjak vezetője, joghallgató, segíti az ellenzék munkáját; megőrült), Kossuth Lajos (angolul megtanul beszélni)

 

IV.) 1840-es évek fejleményei

  • Válasz a politikai perekre→lázadás, felháborodás
  • Udvar taktikát változtat→fontolva haladás politikája→koncessziókeresés
  • 1839/40-es o.gy.→alsótáblán megjelenik Deák Ferenc, mint az ellenzék vezetője, a felsőtáblán pedig Batthyány Lajos
  • A politikai foglyokat kiengedik Deák hatására
  • Önkéntes örökváltság törvénybe iktatása
  • Kossuthot megfigyelés alatt akarják tartani→Pesti Hírlap szerkesztője→ külföldi és hazai tudósítások, elemző-és vezércikkek (K. véleménye bújtatottan)→ m.-ok gondolkodásra késztetése

 

Kossuth programpontjai:

  • Az átalakulást a köznemességnek kell végrehajtania
  • A nemességnek le kell mondani a kiváltságokról→kötelező örökváltság a jobbágyoknak→állam kártalanítja a nemeseket→pénz→korszerűsítés
  • Teljes közteherviselés
  • Népképviselet (értelmiségek a parlamentben)
  • Iparfejlesztés: Védegylet létrehozása: a tagok csak m. terméket vásárolnak, ha van a piacon

 

1843/44-es o.gy.

  • Javaslatok újabb reformlépésekre: tized eltörlése, védővám, unió Erdéllyel→udvar nemet mond, de bizonyos reformokat bevezet: m. nyelv hivatalos lesz, jobbágyok birtokbírhatási- és hivatalviselési joga

 

V.) Kossuth és Széchenyi vitája

  • Sz.→ Kelet népe→bírálja K.-t→meggondolatlan, aki forradalomba sodorja az országot, csak akkor van jövője a nemesi mozgalomnak, ha Bécs nem ellenzi
  • K.→Felelet: polgárosodás+ nemzeti önrendelkezés kell

 

 

 

Népesség és nemzetiségek

 

I.) Népesség és nemzetiségek

  • M.o. lakossága az 1840-es években 13 millió fő
  • Magasvolt a gyermekhalandóság (50%)
  • Átlag életkor: 40 év
  • Okai: rossz közegészségügy, életkörülmények, éhínség
  • 37%-magyar lakosság
  • Nemzetiségiek: anyanyelvük, oktatás és kultúrájuk fejlesztése
  • 1840-es évektől: önkormányzat + nemzetként ismerjék el őket

 

Horvátok:

önálló nemesség → beszélhessenek latinul a m. o.gy.-en, területi autonómia, Zágráb m. ellenes illir párt (azt mondják, h. M.o. őket illeti meg, mert ők az ókori illírektől származnak, akik itt telepedtek le)

Szlovákok:

nincs nemesség, nincs politikai párt, papok és tanítók képviselik őket

Románok:

a dákorománok leszármazottjainak tekintik magukat → ez nem igaz

Szerbek:

pánszlávizmus→ vezetője az Orosz birodalom → szláv népek testvérsége

 

 

 

II.) Nemzetiségi mozgalmak fogadtatása

  • Nemzet fogalmának visszaállítása: nemesség = nemzet
  • Liberálisok: politikai nemzet → mindenki a magyar politikai nemzet tagja, mindenki megkapja a szabadságjogokat, de nincs nemzeti önrendelkezés és nemzetiségi jogok → ez nem volt elég a nemzetiségieknek
  • A bécsi udvar 1844-ben leváltja a főispánokat, helyettük adminisztrátorok vannak
  • Az ellenzék rájön, h. egységbe kell tömörülni
  • 1846: Galícia → lengyel nemesi felkelés a Hab.-ok ellen: az udvar a jobbágyokat a nemesek ellen fordította
  • 1846: létrejön a Konzervatív Párt → tagjai: udvarhű nemesek
  • 1847: Ellenzéki Párt (Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc) → ellenzéki nyilatkozat→ pártprogram

a)      népképviseleti parlament

b)      felelős minisztérium (parlament)

c)      közteherviselés → adózás

d)      törvény előtti egyenlőség

e)      egyesülési-, gyülekezési- és sajtószabadság

f)        szólás- és vallásszabadság

g)      úrbéri viszonyok rendezése → jobbágyság felszabadítása

h)      Unió Erdéllyel

  • Radikális ifjak (Petőfi, Jókai, Vasvári Pál, Táncsics Mihály) → forradalmat akartak

 

III.) 1847/48-as o.gy. → utolsó reformkori és rendi o.gy.

  • Ellenzék: Batthyány + Kossuth
  • Az udvar mérsékelt reformokat kezdeményez, mert meg akarták törni az ellenzéket → Kossuth beszél az adminisztrátori rendszer ellen → az ellenzék egysége megmarad
  • Az örökváltságot törvénybe iktatják, az ősiség törvényt módosítják és bevezetik a házi adót

 

 

Márciusi forradalom

 

I.) A forradalom győzelme

  • 1848. január → Itália: forradalom a Habs.-ok ellen
  • 1848. február→ Párizs: forradalom a Habs-ok ellen
  • Március 3.→ Pozsony → Kossuth: Felirati beszéd → követelik az ellenzéki nyilatkozat azonnali elfogadását és az Alkotmányt (M.o. + örökös tartományok)
  • 1848. márc. 3. → radikális ifjak → Pilvax kávéház
  • Ellenzéki kör Irányi Dániel vezetésével → kapcsolatba lének Kossuth-tal a József-napi vásár tömegét felhasználva márc. 19-én forradalmat akartak kirobbantani → Kossuth eleinte támogatja őket, aztán elfordul tőlük
  • 12 pont megfogalmazása (zöme benne volt az ellenzéki nyilatkozatban)

 

12 PONT

 

1)      Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését

2)      Felelős minisztérium Budapesten

3)      Évenkénti o.gy. Pesten

4)      Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben

5)      Nemzeti őrség

6)      Közös teherviselés

7)      Úrbéri viszonyok megszüntetése (j.felszabadítás teljes mértékben)

8)      Esküdtszék képviseleti egyenlőség alapján

9)      Nemzeti Bank

10)  A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk

11)  A politikai status foglyok szabadon bocsáttassanak

12)  Unio Erdéllyel

 

Petőfi→ Nemzeti Dal

Bécs → már. 13. kitör a forradalom → márc. 15. Pesten is kitör a forradalom

 

Forradalom

  • Pilvax kávéházban reggel összegyűlnek → egyetemekre mennek, ahol fellelkesítik a fiatalokat → lázongó tömeg → Landerer-Heckenast nyomda → nagygyűlés a Nemzeti Múzeum előtt → ebédelni mennek és ebéd után mennek Pestre a Városházára → itt elfogadtatják a 12 pontot (így nem csak forrongó fiatalok követelése, hanem Pest városé → így el kell fogadni a követelést az o.gy-nek) → elküldik Pozsonyba a o.gy-re
  • Közbátorsági Bizottmány: vezetője Irányi Dániel → törvényes forradalmi szervezetté akarják tenni, de nem sikerül
  • elmennek Budára a Helytartótanácshoz (bécsi udvar „jobb keze” → rajtuk keresztül felügyelte az udvar M.o.-t) → itt volt Táncsics Mihály bebörtönözve → kiszabadítják (sajtóvétség miatt volt b.ben + jobbágyi származású volt)
  • este színházba mennek a Bánk bán díszelőadására, de nem adják elő a darabot, hanem követelik Táncsics Mihályt, h. beszéljen → Táncsics nem jött el, ezért helyette Jókait maszkírozták Táncsicsnak, és ő lépett fel → a nép elhitte

 

II) Felelős magyar kormány

  • delegáció Kossuth vezetésével Bécsbe
  • márc. 17. → uralkodói leirat → István főherceg nádorrá való kinevezése (osztrák származású, de nagyon szereti a m.-okat) → kinevezi az első miniszterelnököt: Batthyány Lajost
  • delegáció Pestről Pozsonyba Kossuth-hoz → közbátorsági bizottmány vegye át a hatalmat → Kossuth nem egyezik bele
  • 1848. ápr. 11. → V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket

 

Áprilisi törvények

 

  • M.o. államformája: alkotmányos királyság (mint az angoloknál) → a király uralkodik, de a parlament dönt, az uralkodó pedig aláírja a döntéseket
  • polgári parlamentáris ország
  • j.felszabadítás → úrbéri terhek megszűnnek
  • a j. birtokolja a földet, amit eddig megművelt
  • ősiség törvényének eltörlése → a f.úr szabadon eladhat a birtokából
  • közteherviselés
  • keresztény felekezetek egyenrangúsága → vallásszabadság
  • törvény előtti egyenlőség
  • nemzeti őrség
  • Erdély + Határőrvidékek +M.o. egyesülnek
  • kétkamarás népképviseleti o.gy. Pesten → értelmiség, cenzus → alsóbb rétegek is bekerülhetnek feltétellel, pl. ¼ j.telek, ha iparos, akkor legyen 1 alkalmazottja
  • felelős kormány
  • az uralkodói rendelet csak miniszteri ellenjegyzéssel (aláírással) érvényes
  • sajtószabadság
  • király személye körüli miniszter → felügyeli a külügyet Bécsben → nem akárkit választanak ilyen tisztségre
  • FONTOS: nem rendezik a nemzetiségiek ügyeit, helyzetét

 

 

III) Batthyány – kormány

  • Batthyány Lajos – miniszterelnök
  • Széchenyi István – közmunka-és közlekedésügyi m.
  • Eötvös József – vallás-és közoktatásügyi m.
  • Szemere Bertalan – belügyminiszter
  • Klauzál Gábor – földművelési, ipari- és kereskedelmi m.
  • Kossuth Lajos – pénzügym.
  • Mészáros Lázár – hadügym.
  • Eszterházy Pál – király személye körüli m. (szabad bejárattal rendelkezik a királyi udvarba)

 

A kormány intézkedései      

(1) honvédség szervezése

(2) nemzeti őrség (önkéntes polgári fegyveres szervezet)

(3) bankjegykibocsátás

(4) követek küldése a frankfurti parlamentbe

 

Nemzetiségiek:

ellenzik az áprilisi törvényeket → gyűléseket szerveztek

 

Szerbek: Karlóca → gyűlés: önálló szerb vajdaságot akartak

Románok: Balázsfalva → gyűlés: ellenzik az uniót, 1 román államot akarnak Erdéllyel együtt

Szlovákok: Túrócszentmárton → gyűlés: nyelvhasználati jog

Horvátok: Jellačič → katonaság M.o. ellen

 

  • 1848. július 1. → első népképviseleti o.gy. Pesten
  • 1848. augusztus → a bécsi udvar követeli a hadügy-és a pénzügyminisztérium megszüntetését (oka: Radetzky győz Itáliában) → nem tárgyalnak a m. küldöttséggel
  • Széchenyi Dublinba kerül idegszanatóriumba, ahol meg is hal
  • Batthyány beadja a lemondását

 

IV) A szabadságharc

  • 1848. szept. 11
  • Jellačič horvát bán megindul a seregével M.o. felé → védekeznünk kell → horvát zászlóaljak felállítása, újoncok, Kossuth bankók
  • István főherceg lenne a m. hadsereg vezetője, de ő rejtélyesen eltűnik
  • Lamberg Ferenc császári biztos→ Bécs küldötte jön vezetni a kormányt, de nincs miniszteri aláírás a kinevezésén → nem jogos → megölik
  • káosz M.o-n → Kossuth → OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) → Kossuth az elnöke → ellenőrzi a katonai felső vezetést → baklövések sorozata
  • szept. 29. → Pákozdnál legyőzzük a horvátokat → Jelačič Bécs felé menekül → üldözzük, de megállunk a határon (önvédelem)
  • október 3. → elfogadják Batthyány lemondását → feloszlatják a m. o.gy.-t
  • október 6. → forradalom Bécsben
  • a bécsi udvar Olmützbe menekül
  • Windischgrätz → császári csapatok vezetője
  • a magyarság az OHB-t szeretné megtenni végrehajtó hatalomnak, mert nincs kormány → újabb baklövés → Kossuth irányít
  • 3 hetet álltak a m. csapatok, majd Kossuth Bécs ellen küldi őket, de már túl késő volt
  • Okt. 30. → Schwechat → vereség → menekülés
  • Délvidék → szerbek lázadnak → felkelés → támogatják őket a császári csapatok → ellenük Damjanich Jánost és Kiss Ernőt küldik a m.-ok
  • Erdély → román felkelés → császári csapatok Puchner vezetésével → ellenük Bem Józsefet küldik a m.-ok → Gábor Áron rézágyúkat önt nekik → sikeres védelem
  • Felvidék → szlovákok lázadása → császári csapatok Schlick osztrák hadvezérrel
  • 1848. dec. 2. → puccs → Ferenc József lesz az új császár
  • Windischgrätz 44 ezer fővel betör M.o.-ra → Görgey Artúr nem vállalja a csatát, hanem hátrál Pest felé, amíg nem tud más csapatokkal egyesülni
  • Perczel Mór → Mórnál csatát veszít
  • az o.gy. Debrecenbe megy → békeküldöttséget küldenek Windischgrätzhez → elutasítják: vagy teljesen megadjuk magunkat, vagy védjük az o.-t
  • harc folytatása→ 1849. jan.5: Windischgrätz bevonul Pestre → első miniszterelnök: Batthyány fogságba esik és halála napjáig ott is marad
  • Görgey Vácon van: váci nyilatkozat kiadása: kész a m. alkotmányosságot megvédeni, de követeli a hadsereg szakszerű irányítását
  • Görgey északra vonul →találkozik Klapka György seregével → a két sereg egyesül → Schlicket megtámadják → győzelem

?????????????

  • Kossuth kinevezi Dembinskyt a m. csapatok fővezérévé → febr. 26-27.→ kápolnai csatavesztés → olmützi alkotmány: kimondja, h. M.o. csak egy tartomány a birodalomban
  • Görgey a m. csapatok vezetője lesz

 

 

V) Tavaszi hadjárat

  • Gyöngyös-Pest: Windischgrätz főerői → kisebb sereg→ megtévesztő hadművelet, bekerítés
  • apr.2. → győzelem Hatvannál
  • ápr.4. → győzelem Tápióbicskénél
  • ápr.6. → győzelem Isaszegnél
  • Komárom felszabadul
  • Buda felszabadítása: május 4-21
  • tavaszi hadjárat sikerei: megszűnik az ellenség
  • 1849. ápr. 14. → Habsburg – ház trónfosztása
  • Kossuth kormányzó lesz
  • május → Szemere Bertalan kormánya
  • I. Miklós segít Ferenc Józsefnek
  • nemzetiségi törvény: hatóságok előtt szabad nyelvhasználat, helyi közigazgatás, iskolákban többségi nyelvhasználat

 

VI) A bukás

  • 1849. június → Paszkievics herceg 200 ezer orosz katonát ad
  • Haynau Nyugatról támad
  • Görgey komáromi csapatösszevonást akar → ezzel szemben Kossuth Arad, Temes és Szeged környékére akarja összevonni a csapatokat
  • Bem Segesvárnál elveszti a csatát→ a csapatok megsemmisülnek
  • az oroszok az Alföldön vannak
  • Görgey és Kossuth megállapodása: ha Bem győz Temesvárnál, támadnak, ha veszít, leteszik a fegyvert
  • Bem csatát veszít Temesvárnál
  • augusztus 13. → Világos: fegyverletétel az oroszok előtt
  • Haynau rémuralma → okt.6. → Arad + Batthyány kivégzése Pesten

 

Aradi 13

  • Aulich Lajos
  • Damjanich János
  • Dessewffy Arisztid
  • Kiss Ernő
  • Knézich Károly
  • Láhner György
  • Lázár Vilmos
  • Leiningen Westerburg Károly
  • Nagy Sándor József
  • Poeltenberg Ernő
  • Schweidel József
  • Török Ignác
  • Vécsey Károly

 

Pesten meghal Batthyány

 

 

Összefoglalás

 

Magyarország a 18. században

  • 1722/23 → Pragmatica Sanctio → III. Károly → viszonylagos önállóság
  • Mária Terézia: kettős vámrendszer, Urbarium (1767), Ratio Educationis (1777), egészségügyi rendelet (ha nincs járvány,több lesz a népesség)

 

II. József (1780-1790) → kalapos király (nem koronáztatta meg magát a magyar szent koronával)

  • 10 kerületre osztotta az országot, de ez nem volt jó, a régi vármegye rendszer jobb volt
  • összevonta az országos főhivatalokat
  • jobbágyrendelet, nyelvrendelet (a német lett a hivatalos nyelv), türelmi rendelet (vallásszabadság)
  • bizonyos szerzetesrendeket megszüntetett
  • pápai bullák kihirdetése csak uralkodói engedéllyel
  • a halálos ágyán a jobbágyrendelet és a türelmi rendelet kivételével mindet visszavonta
  • a magyarság 30% alá csökken
  • belső vándorlások
  • betelepítések (német telepesek dolgoznak)
  • bevándorlások → ezzel szemben a kivándorlást nem engedélyezték
  • a járványok visszaszorultak M. Terézia egészségügyi rendelete miatt
  • béke volt az országban → a népesség háromszorosára nőtt

 

Gazdaság és társadalom a 18. sz.-ban

  • 2-3 nyomásos földművelés → középkori szint
  • gabona és élőállat export
  • céhes ipar
  • közlekedés → csak a Duna hajózható (később, Széchenyi idejében lesz a többi folyó is hajózható), az utak járhatatlanok → nehéz volt a kereskedés
  • 80% volt a jobbágyság (telkes j., zsellérek) → nincs politikai képviseletük, nincs birtokjoguk, szolgáltatásokat kellett fizetniük az állam, az egyház és a f.úr részére
  • 9-10% volt a polgárság → mezővárosokban és szabad királyi városokban éltek (kollektív kiváltságosok, pl. Hajdúk) → nincs önálló politikai csoportjuk
  • a hatalom a nemesség kezében van: főnemesség, középnemesség és kisnemesség (a kisnemesség szinte ugyanúgy élt, mint a polgárság, csak megvoltak a kiváltságaik)
  • értelmiségek → külön réteget alkottak → a 3 társadalmi rétegből tevődött össze

 

Magyar jakobinusok

  • kiváltó oka: konzervatív abszolutizmus, besúgóhálózat, és titkos rendőrség
  • II. Lipót + I. Ferenc (1792-1835)
  • kiváltó oka: francia forradalom → eszméi terjednek a klubokban
  • Főszervezkedők: Martinovics Ignác, Berzeviczy Gergely, Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc
  • 2 társaság volt, akik nem tudtak egymásról
  • egyik társaság: Reformátorok társasága → köztársaságot akartak
  • másik társaság: Szabadság és egyenlőség társasága (radikálisok) → nemesi előjogok megszüntetését követelték
  • 1795 – Vérmező
  • 1805 – Napóleon kiáltványa a magyarokhoz
  • Győr – franciák  megverik a magyar sereget

 

Reformkor

1825/30 – 1840 (tól – ig tartott)

 

1825/27-es o.gy.

  • Széchenyi felajánlja egyévi jövedelmét az MTA megalapításához

 

Széchenyi élete

1830 – Hitel c. könyv → ősiség törvénye és a jobbágyrendelet eltörlése, legyen helyette bérmunka

 

1832/36-os o.gy. → kiváltó oka a j.kérdés (koleralázadás, lengyel szab.harc)

  • vezéralakok az ellenzékben: Wesselényi M., Kölcsey Ferenc
  • Kossuth → o.gy.-i tudósítások a nemesség tájékoztatásának céljából
  • udvar le akar számolni az ellenzékkel → politikai perek, bebörtönözések

 

1839/40-es o.gy.

  • fontolva haladás politikája → mérsékelt reformok bevezetése
  • ellenzék vezérei: Deák F., Batthyány L.
  • Kossuth → Pesti Hírlap + Védegylet

 

1843/44-es o.gy.

  • magyar lett a hivatalos nyelv
  • jobbágyok birtokbírhatási jogot kaptak

 

1846 – Konzervatív Párt → udvarpárti

1847 - Ellenzéki Párt → pártprogramjuk az ellenzéki nyilatkozat

 

1847/48-as o.gy.

  • utolsó rendi és reformkori o.gy.
  • Batthyány, Kossuth
  • Megvalósul az örökváltság
  • Ősiségtörvény módosítása

 

Forradalom és szabadságharc (1848 – 1849)

  • kiváltó oka: 1849. jan. → Itáliában, március 13-án pedig Bécsben kitör a forradalom
  • márc.15 → Pilvax → egyetemek → Landerer → Nemzeti M. → Pesti városháza → Buda: Helytartótanács (Táncsics kiszabadítása)
  • az igazi forradalom Pozsonyban, az o.gy.-en folyt
  • ápr.11. → áprilisi törvények szentesítése
  • ellenzéki nyilatkozat még csak egy pártprogram, de ezzel szemben az áprilisi törvényekben már megvalósulnak, ill. törvény lesz belőlük
  • Batthyány-kormány (honvédség, nemzetőrség, bankjegyek, frankfurti parlament) augusztusban megszűnik
  • szept.11. → igazi forradalom kitörése → Jellačič átlépi a Drávát → m-ok leveik szept.29-én Pákozdnál
  • okt.6. → bécsi forradalom (1 évre rá bosszúból aradi 13 kivégzése)
  • okt.30. → Schwechat → vereség
  • OHB Kossuth vezetésével
  • Lamberg miniszteri biztos → megölik
  • folyamatos lázadások a nemzetiségieknél
  • szerbek → ellenük: Kiss Ernő + Damjanich
  • románok (Erdély) → Puchner ↔ Bem J.
  • szlovákok (Felvidék) → Schlick↔Klapka
  • dec.2. → puccs → Ferenc József lesz az új császár
  • rendcsinálás → Windischgrätz bevonul Pestre (o.gy. Debrecenbe menekül) → Batthyány fogságba esik
  • jan. → Görgey váci nyilatkozata
  • febr.26/27 – Dembinszky Kápolnai csatavesztése → udvar kiadja az olmützi alkotmányt → Görgey lesz a fővezér
  • tavaszi hadjárat → M.o. ellenségtől való megtisztítása → Komárom (bekerítéses hadművelet az ősi harcmodor példájára), Tápióbicske, Isaszeg, Hatvan, Buda (május)
  • Kossuth kimondja ápr.14-én a trónfosztást, Kossuth kormányzó lesz
  • I. Miklós orosz cár katonai segítsége az osztrákoknak augusztusban
  • paktum Görgey és Kossuth között
  • aug.13 → világosi fegyverletétel
  • Haynau rémuralma 1 éven keresztül → okt.6. → aradi 13 + Batthyány Lajos kivégzése Pesten

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.