Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar Királyság a Habsburg Birodalomban (röviden)

2010.05.25

Magyar királyság a Habsburg birodalomban

I.) Mária Terézia rendeletei
1711 után a magyar rendek viszonylagos önállósággal rendelkeztek
Megosztott hatalom volt a rendek és az uralkodó között
Államszervek: birodalmi államtanács (politikai döntések); m.o-i államszékek(helytartótanács, kamara, főhadparancsnokság); nemesi vármegye(adóbeszedés, igazságszolgáltatás, közigazgatás, újoncok -katonák- megszavazása)
III. Károly→Pragmatica Sanctio→1722/23-as o.gy-en elfogadják: nőági öröklés +Mo. és az örökös tartományok elszakíthatatlanok

II.) Mária Terézia (1740-1780)
Felvilágosult abszolutista
Rendeletekkel kormányoz→ reformok rendeletek útján
RENDELETEI
Kettős vámrendszer: merkantista gazd.politika, belső vámokkal védjük a határt: Mo. ellátja a birodalmat mez.g-i és nyersanyag termékekkel,cserébe a bir. Ellátta Mo.t ipari termékekkel→ a m. ipar elsorvad
1767→Urbarium: jobbágyi szolgáltatások rendezése: megszűnt a jobbágyok földhöz kötöttsége, meghatározza egy jobbágytelek nagyságát, 9-ed fizetése + 1ft fejadó + egy nap igásrobot vagy heti 2 nap kézi robot a f.úr részére
1777→ Ratio Educationis: oktatásügy→az iskolákat állami felügyelet alá helyezik,  6-12 éves korig van tankötelezettség, növelik az anyanyelvi népiskolák számát, beindul a tanítóképzés
Egészségügy

II.József rendeletei (1780-1790)
Nem koronáztatja meg magát a magyar szent koronával→kalapos királynak csúfolják
EGYHÁZPOLITIKAI RENDELETEI:
1781→türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlat és hivatalviselés a nem katolikusok számára
Pápai bullák kihirdetése csak uralkodói engedéllyel
Biztosította a zsidók letelepedési és művelődési jogát
Föloszlatta azokat a szerzetes rendeket, amelyek nem tanítással, betegápolással v. tudománnyal foglalkoztak

III.) Kormányzati reformok
Összevonta az országos főhivatalokat
Az országot 10 kerületre osztotta: élükön király biztosok álltak
Jobbágyrendelet: eltörölte a j. megnevezést és szabad költözési-és pályaválasztási jogot biztosított nekik
Nyelvrendelet: a német lett a hivatalos nyelv, a magyart nem lehetett használni (a parasztok tartották fenn a m. nyelvet)
Nem népszerű uralkodó→fellázadtak ellene a f.urak
A halálos ágyán a türelmi-és a j.rendelet kivételével az összes rendeletét visszavonta



Gazdaság és Társadalom

I.) Mez.g.
Gazd. Fő termelési ágazata: 2-3 nyomásos földművelés, de volt még talajváltó gazdálkodás is
Gabona+élőállat kivitel az örökös tartományokba
Az ország keleti, nehezen megközelíthető részei megrekedtek az önellátás szintjén
Az udvar ösztönözte a kukorica, burgonya,lóhere, len, kender és dohány meghonosítását
A rideg állattartást kezdi felváltani az istállózó állattartás: ló-, szarvasmarha-, és juhtenyésztés

II.) Ipar és kereskedelem
Céhes ipar
Agrárkereskedelem→örökös tartományok: Velence és délnémet városok
Szárazföldön: szarvasmarha, ló, bor
Dunán hajózva ill. Fiumén keresztül tengeri úton: gabona
Közlekedés: csak a Duna hajózható a folyók közül nincs rendesen kiépített úthálózat

III.) Társadalom
Jobbbágyság-parasztság: összlakosság 80 %-a, erős differenciálódás
telkes jobbágy (ház, föld, szolgák, ny. és déldunántúl)
fél, negyed és nyolcad telken gazdálkodók
házas vagy házatlan zsellér (alkalmi-és idénymunkák)
·    jobbágynak nincs politikai képviselete és birtokjoga→a f.úr joghatósága alatt állt
·    j. terhei:
       a) a f.úr részére: robot, kilenced
       b) egyház részére: tized
       c) vármegye részére: háziadó
       d) állam részére: hadiadó, porció(beszállásolt katonák élelmezése), forspont(katonák
           szállítása)
·    j. védekezése: elköltözés + zendülés
·    1763: az udvar határőrvidéket szervezett Erdélyben→székelyek ellenállnak→1764: madélfalvi veszedelem(tűz alá vették a falut)→ sok székely áttelepült Bukovinába→csángók(elvándorol-elcsángol)
Polgárság: összlakosság 9%-a, nem alkot önálló politikai csoportot
a mezővárosokban élők f.úri fennhatóság alatt álltak, de nem volt olyan erős a függés, mint a falvakban és tartozásaikat is együttesen róhatták le
kollektív kiváltságosok: Hajdúterület, jászkun kerületek, erdélyi szász falvak és egyes székely települések
szabad királyi város: a politikai jogok korlátozottak, a lakosság differenciálódott: polgárjog nélküli szegények, céhmesterek→a gazd. Irányítói, patríciusok és nagykereskedők → városi tanács tagjai
·    többségében német lakosság
·    nemesség: az összlakosság 5%-a
·    főnemesség: kb. 200 család→megyék főispánjai, országos főméltóságok, katolikus érsekek/püspökök→egy részük külföldi
·    köznemesség: közép-és kisbirtokosok→ közigazgatás tisztségviselői, alispánok
·    kis-és törpebirtokosok: vagy a f.úr szolgálatába vagy iparosnak álltak; egy részükből kerülnek ki az értelmiségiek

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.