Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Leonidász (spártai hős)

2009.03.05

A görög hadsereg élén I. Leonidasz spártai király állt, akinek 4000 hoplita – ezek közül 300 spártai –, és további 3000, a környező városokból származó nehéz fegyverzetű katona állt a rendelkezésére. Ezek viszont csupán az egyes városállamok előőrsei voltak. Éppen ekkor zajlottak ugyanis a Karneia ünnepek, és az Olümpiai játékok, amit a görögök semmi esetre sem akartak megszakítani. Leonidasz feladata volt tehát, hogy a szűk szorosban egy-két hétig feltartsa a nagyszámú perzsa erőket, amíg az ünnepségek véget érnek, és a görögök teljes erővel harcba tudnak szállni.  Az ephoroszok, azaz a rend őrei kihirdették, kik kötelesek hadba vonulni. Leonidász azok közül válogatott, akiknek már volt gyerekük. Ennek az az oka, hogy az ókori Spártában mindennél fontosabb volt az utánpótlás biztosítása, ezért a spártai polgároknak megszégyenítés terhe mellett kötelességük volt a házasság és a gyermeknemzés. Leonidász nem akarta, hogy olyanok essenek el a csatában, akik fontos állampolgári kötelességüket még nem teljesítették. A had összegyűjtése után áldozatot mutattak be Zeusznak, majd az államhatárig kísérte őket fáklyás férfi, aki az áldozati tűzben gyújtotta meg a fáklyáját. A határon újabb áldozati máglyát gyújtottak és újabb áldozatot mutattak be. Miután a görög hadsereg megérkezett a szoroshoz, megerősítették az ott álló régi falat, és várták a perzsa hadsereget. Xerxész nyár végére, egyes vélemények szerint augusztus 14-ére érkezett meg a szoroshoz. Felderítőket küldött a görögökhöz, majd négy napig várakozott, esélyt adva ellenségeinek az elvonulásra. A felderítők a görög sereget kisebbnek gondolhatták a valóságosnál, mert sem a megerősített falak mögé bújt katonákat, sem a phókisziakat nem láthatták. Ez utóbbiakat rendelte Leonidász az Anopaia-ösvény védelmére.

A hatalmas hadsereget látva a görögök megfontolták a visszavonulást, de Leonidasz végül is úgy döntött, a csatát megvívják, ugyanakkor igyekezett megsürgetni a többi városállam segítségét. A csata előtt a görög harcosok testedzéssel és hajuk ápolásával voltak elfoglalva. Ez utóbbi művelet megdöbbentette a perzsákat, mivel nem tudták, hogy a spártaik akkor fordítanak fokozott figyelmet hajuk ápolására, ha halálos csatára készülődnek.

Az ötödik napon elkezdődött a csata. Perzsa oldalról először kissziai és méd katonák támadtak, de egész napos harc után nem tudtak áttörni a görög vonalakon. Ezek a csapatok remek íjászok voltak, így lehet, hogy az ő támadásuk alatt hangzott el a görög harcos, Diénekész híres mondása. Amikor meghallotta, hogy az ellenség nyilai eltakarják a napot, így felelt: "Ha a perzsák elsötétítik a napot, legalább árnyékban harcolhatunk." Ezután a már említett elitalakulat, a halhatatlanok ütköztek meg a görögökkel, csakhogy mivel szűk helyen kellett harcolniuk, a hoplitákénál rövidebb lándzsákkal, ők sem jártak sikerrel.

Xerxész Hellász elleni háborúja veszélybe került. Félő volt, hogy hadereje teljesen felmorzsolódik a szorosban, de legalább is olyannyira megfogyatkozik, hogy nem lesz képes Athén ellen támadni. Ekkor azonban egy helyi görög, bizonyos Ephialtész elárulta, hogy létezik egy hegyi ösvény, az Anopaia, ami egyenesen a görögök táborába visz. Xerxész azonnal el is indította az ösvényen Hüdarnészt és csapatát, hogy a Kallidromoszon fekvő ösvényen átmenve a görögök hátába kerülhessenek. Egész éjszaka vonultak, és rábukkantak a Leonidász által őrségbe állított phókisziakra, de nem bocsátkoztak harcba velük. Reggel 9-10 óra tájban érték el az ösvény végét.

Leonidasz felajánlotta a csapatokat küldő görög városállamoknak, hogy távozhatnak. Csupán a spártaiak, helybeli ellenállók és a thébaiak maradtak ott, utóbbiak azért, mert Leonidasz félt, hogy átállnak a perzsák oldalára, így inkább maga mellett tartotta őket. Így nagyjából 800-an maradtak hátra.

A reggeli csata közben a spártaiak – tudván, hogy úgyis meg kell halniuk –, nagyon elszántan küzdöttek. Többször kiszorították a perzsákat a szorosból, míg végül az ösvényen megérkezett a perzsa erősítés. A csata eldőlt. A 300 spártait, a thébaiakat és Leonidasz királyt is mind egy szálig lemészárolták.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.