Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Krími háború

2010.05.25

A krími háború

I) A második császárság Fr.o-ban
1848 → december: választások → Napóleon unokaöccse: Louis Bonaparte Napóleon lesz a köztársasági elnök → 1851: III. Napóleon császár lesz belőle → mindent megígért, intézkedésit népszavazásokkal nyomatékosította → manipulálás
Általános választójog és népszavazás, de a hatalom a császár kezében összpontosult, korlátozott szab.jogok
Nehézipar, luxusipar fejlődése, megnő a bankok szerepe
Párizs: „Európa Fővárosa” lett → Fr.o. nagyhatalomnak látszik
Szabadversenyes kapitalizmus → társadalmi különbségek kiéleződése

II. Keleti kérdés
Miklós → ’48/’49-es forradalmak
Cél: Földközi tenger és partvidéke
Anglia nem engedi a felosztást
1853: ürügy: Orosz ország védnökséget akar a törökországi ortodox keresztények felett → T.o. elutasítja → krími háború
Anglia + Fr.o. + T.o. ↔ O.o. (Amerika semleges)
Anglia + Fr.o. + T.o. győznek 1855-ben → 1856: Párizs: tengerszorosok semlegessége
O.o. → hadihajók nem lehetnek ezeken a területeken → T.o. független
Moldva + Havasalföld: függetlenek, 1861-ben egyesülnek
Szerb fejedelemség önállósága

III. A háború hatása O.o-ra
Az o. haderő elavult
II. Sándor reformjai: j.felszabadítás, új közig-i rendszer, új választójogi törvények, kulturális és szociális intézkedések
Megindult az iparosodás (nagy külföldi tőke)
Kevés ipari központ (Moszkva, Szentpétervár, Urál-vidék)

Olasz egység

A római kor óta nincs egységes állam, nincs gazd-i egység, nincs megfelelő infrastuktúra
Mazzini, Garibaldi → forradalom ’48/’49-ben → megbukik
Covour (pilmonti külügyminiszter) – diplomácia: meg akarta nyerni az angolok jóindulatát, ezért csapatokat küld a krími háborúba az angolok oldalán
Titkos megállapodás III. Napóleonnal: a fr.-ák az olaszokat támogatják az osztrákokkal való háborúban
1859: É-olasz államokban osztrák ellenes hangulatkeltés → ultimátum→ támadás
Solferino – osztrák vereség (Dunant – Vörös Kereszt)
Villafranca: fr.-osztrák fegyverszünet
Felkészülések az olasz államocskákban, elűzik az uralkodókat
1860: Garibaldi partra száll Szicíliában, és csatlakoznak hozzá az államok és a nápolyi királyság is
1861: első olasz parlament: királyság
Az állam első embere a császár, de hatalmát az alkotmány korlátozza: 23 tartomány + 3 szabad város szövetsége; törvényhozó hatalom feje a kancellár
1866: porosz-osztrák háború: Velence

Német egység

1862: Otto von Bismarck (vaskancellár) P.o. miniszterelnöke: kiváló diplomata: általános hadkötelezettség az egység érdekében; megállapodás az orosz és fr. semlegességről
Szövetség Olasz országgal és Orosz o-nak segített leverni a 1863-as lengyel felkelést a semlegesség fejében + Fr. o-nak délnémet területeket ígért a semlegességért → 1866: prosz-osztrák háború: döntő vereség az osztrákoknak a poroszok ellen → Königgrätz: béke: Ausztria elismeri  az egységes N.o-t + átadja Velencét Olaszországnak
Poroszország megalakította az Észak-német szövetséget
A déli államok csatlakozása Fr. o. érdekeit sértette volna → 1870: fr-porosz háború→ Sedan: gyors győzelem, a porosz csapatok bekerítették Párizst → III. Napóleon bukása → Versailles: palota tükörtermében kikiáltották a Német császárságot →revans→ I. vh.
A Centrum Párt fellépett a porosz vezetők túlsúlya ellen: támogatói a katolikusok→ Bismarck leszámol a katolikus egyházzal → kultúrharc: állami felügyelet alá kerül a közoktatás, megszüntetik a jezsuita szerzetesrendeket és elrendelik, h. tilos a templomokban társadalmi-politikai témáról beszélni
A szembeszegülőket kiutasították az országból
1870: fr-porosz háború → Róma


Észak és Dél háborúja az USA-ban

I. Eltérő fejlődés
Terjeszkedés, új államok csatlakoztak a 13 államhoz; önkormányzat népesség függvényében: 60 ezer fő→  teljes jogú tagállam
1823 karácsonya: Monroe elnök kinyilatkoztatja híres elvét: „Amerika az Amerikaiaké és mindenféle beavatkozás USA ellenes.”
Aranyláz: 1848→ kaliforniai aranymezők→ Európából ide özönlenek → 23 millióra nő az USA népessége
Északi államokban: fejlettebb az ipar→ ipari forradalom, farmergazdaságok, ipari termelése 90%-át adta az országnak, munkaerőhiány, sok szabad föld
Déli államok (Virginia határától délre): ültetvényes gazdálkodás, néger rabszolgák, gyapotot és dohányt Európába szállítják, folyamatos kereskedés a britekkel
Ellentét: északi iparnak szüksége van piacvédelmi intézkedésekre (vámok, hitelek, erős központi államszervezet) ↔ dél: szabad kereskedelmet, önállóbb tagállamokat akar
Észak: demokrácia, emberi jogok védelme → emberjogi mozgalmak a rabszolgatartó déliek ellen (John Brown)
Republikánus párt (liberális): Észak érdekei ↔ demokrata párt: Dél érdekei

II. Polgárháború (1861-1865)
1860: USA elnöke a republikánus Abraham Loncoln → mivel Lincoln északi, republikánus és nem akar rabszolgatartást, ezért 11 déli állam kilép az Unióból → Déli Konföderáció megalakulása → északi erőd megtámadása → polgárháború
Kezdetben: dél sikereket ér el, mert a tábornokok zöme déli (Rober Lee)
1863: fordulat → törvény a rabszolgák felszabadításáról + földtörvény: vmennyi amerikai számára lehetőséget biztosít, h. szabad területeken farmot birtokolhasson → rabszolgák tömegesen szöknek át és állnak be az északi hadseregbe
1863: Gettisburg→ északi győzelem
1865: Richmond→ Ulysses Grant tábornok vezetésével döntő északi győzelem
Maradt az egység, katonai megszállás a déli államokban→ terrorcselekmények (Ku-Klux-Klán)
Lincoln halála
Gyors gazd-i fellendülés, vasutak kötik össze a 2 partvidéket, indián háborúk lezárulása→ rezervátumok
USA nagyhatalommá fejlődik

Gyarmatosítás

I. Anglia világhatalma
Anglia – kontinentális egyensúly
Viktória királynő az uralkodó (1837-1901) → viktoriánus Anglia: gazd-i és pénzügyi hatalom, gyarmatbirodalom (200 millió fő) → legékesebb: India
Fegyverarzenál, legmodernebb hadiflotta az egész világon → világhatalmi státusz
„fényes elszigeteltség”→ kontinentális egyenesúly
Világgazdaság
Kétpárti váltógazdálkodás (tory – wigh)
1867: választójogi törvény: munkásság tehetősebb rétegei→ ezzel megakadályozzák ennek a rétegnek a forrongását→tudnak fejlődni
Nem korlátozzák a szakszervezeteket és egyesületeket
1906: Munkás Párt→ ekkor jön létre

II. Gyarmatosítás
Fogalma: az a folyamat, amikor a nagyhatalmak gazd-i és politikai függőség alá vonják a
                világ fejletlenebb területeit
Formái: (1) katonai megszállás + kiépítik az anyaország közig-i rendszerét
              (2) protekturátus (védnökség): ott vannak a britek, katonailag is, de nem építik ki a   közigazgatási rendszert, mert nem szükség                                        
              (3) félgyarmat (egyoldalú gazd-i szerződések, nem települnek ki a britek)
Célja: stratégia, nyersanyag, olcsó munkaerő, piac
Ideológiája: elmaradott népek civilizálása
Anglia legfontosabb gyarmata: India
Birtokbavétele: katonai erő és az indiai fejedelmeknek kölcsönt adnak
Indiát a Kelet-Indiai Társaság irányítja és emellett ki is zsákmányolja
Anglia piacot akar → tönkremennek az indiai kereskedelmek
Az emberek fellázadnak → 1857: szipoly lázadás → emberek kivégzése (ágyú elé kötik őket)→ leverik a lázadást, de a lázadásnak mégis van eredménye: megszűnik a Kelet-Indiai Társaság
Viktóriát császárrá koronázzák
Angol gyarmatok: Burma, Perzsia, Afganisztán, Egyiptom, Dél-Afrika
Az angolok a búrok ellen koncentrációs táborokat alakítanak ki
Francia ellenes: Közép-Afrika
Fehér gyarmatok: Ausztrália, Új-Zéland, Kanada

III. Franciaország
1830: új gyarmatosítási hullám kezdődik
Jelentősebb gyarmatai: Algéria, Marokkó, Tunézia, Francia Nyugat-Afrika, Francia Egyenlítői Afrika, Dél-Vietnám

IV. Oroszország, Németország
Az orosz gyarmatosítás nem gazdasági okot szolgál, hanem inkább a birodalom építését
Gyarmatai: Távol-Kelet→ Csendes-Óceán
Németország kimarad az értékes gyarmatból

Latin-Amerika, Kína és Japán

I. Latin-Amerika
1816-1828: felszabadító háborúk→ amerikai spanyol gyarmatok függetlensége
Simon Bolivár: a felszabadító háborúk vezetőjének terve: egységes spanyol-amerikai szövetségéi állam, helyette egykori gyarmatokból önálló államok, diktatúrák, egymással területszerző háborúk
Irányítók: a kreolok: spanyol vagy portugál eredetű elit→ angol tőke beengedése → kikötők, vasút, teljes úthálózat kiépítése a kereskedelme miatt → bányászat korszerűsítése→ függő helyzet, helyi ipar elsorvad
Ültetvényes gazdálkodás terjeszkedése → indián törzsek üldözése, irtása, peón-rendszer: bérmunka és jobbágyság keveredése, alacsony bérek → eladósodtak, az ültetvény boltjában vásároltak hitelre → dolgoznak az ültetvényeken

II. Kína
18. sz. → Csing-dinasztia → Kína megerősödése
Népesség: 400 millió felett: gazdaság fejlődése → rizs mellett kukorica, krumpli, földimogyoró, kézműipar, kereskedelem, bankélet fejlődése
Elzárkózás: 1 kikötőben kereskedelmi kapcsolat az angolokkal, de csak ezüstért veettek kínai árukat az angolok, nem minden angol áru mehet be Kínába → ópium becsempészése → kínai áruk megszerzése → kínai kormány elkobozta az ópiumot → angolok megtámadták Kínát (I. Ópiumháború 1840-42) → kínaiak vereséget szenvedtek
Kínai kikötők megnyitása, Kína egyenlőtlen szerződésre kényszerül: elismeri, h az idegenek felett nem rendelkezhet kínai bíróság
Belső fejlődés megtorpanása, mez.gazd. nem tart lépést a népességfejlődéssel, a tőke hiányában nincs ipari forradalom
Belső kudarc → belső feszültségek → Tajping-felkelés → leverik: 20 millió halott a kínaiak közül
1856: Anglia + Fr.o. támadása → II. Ópiumháború → kínai vereség → korlátlan kereskedelme engedélyezése

III. Japán
18. sz. → erősödő piac, növekvő árutermelés, de a mez.gazd. nem tart lépést a népességnövekedéssel → parasztfelkelések, szegénylázadások
Kína vereségét látva, és ebből tanulva Japán enyhít a korábbi teljes elzárkózáson, de nem engedi idegenek letelepedését és üzleti tevékenységét
USA kikényszerít szerződéseket (páncélos gőzösök fenyegetése)
1867→ Mucuhito császár (uralkodó) → felvilágosult kormányzás (Mejdzsi-korszak), európai kormányzati rendszer, agrártörvények, rendi intézmények eltörlése, törvény előtti egyenlőség, naptárreform, egységes piac és pénzrendszer
Ipari forradalom → új keleti nagyhatalom, amely beleszól a világ újrafelosztásába


A II. ipari forradalom

I. Az acél kora
19. sz. közepe: ipari forradalom → egész Eu-ban terjed
Új energiahordozók felfedezése, új anyagok jelennek meg, új találmányok megjelenése
Nehézipar a vezető ágazata az i.forr-nak
Acél: leghasznosabb → Bessemer-eljárás, Thomas-módszer, Siemens-Martin kemence
Új ágazatok a gépgyártáson belül → autóipar, hadiipar, vegyipar
Új anyagok: alumínium, cement, kerámia, műanyag, műtrágya stb.
Létrejön a petrolkémia a vegyiparon belül
1876 (Nicolaus Otto) → Otto-négyütemű robbanó motor → tömegtermelés az autóiparban
Új autómárkák: Mercedes Benz, Opel, Bugatti, Ford
Ford: T-modell → futószalagon gyártják
1900: Zeppelin → kormányozható léghajó
1903: Wright-testvérek → repülő
Elektromosság – Faraday: elektromágneses indukció; Jedlik Ányos: dinamó, generátor; Zipernowsky, Déry és Bláthy – transzformátor
Kommunikáció fejlődése: Morse – távíró; 1876 – Bell-telefon; Puskás Tivadar – telefonközpont, telefonos hírmondó
Hertz: elektromos hullámok → rádió
Fényképezés, filmezés
Hadiipar – gyorstüzelő fegyverek, harci járművek, hírszerzés, légierő

II. Monopóliumok
A II. ipari forr. tőkeigényes → vállalatok jönnek létre

Rt.
Először az USA-ban tejed el
Olyan nagyvállalat, amelynek az alaptőkéje értékpapírokban (részvényekben) van
A részvénytulajdonos osztalékot kap a nyereségből
A tőzsdén folyik a részvények adás-vétele
Üzletpolitikáját az igazgatótanács határozza meg
A tényleges vezetést az ig. vagy a manager látja el
Kartell
A résztvevő vállalatok megegyeznek a piac felosztásában, az árakban, a bérekben, a verseny korlátozásában és laza kapcs. van a vállalatok között
Szindikátus
A résztvevő vállalatok az önállóságuk egy részét egy központi szervre ruházzák át → ez szervezi az anyagbeszerzést és az áru értékesítését
Konszern
A bankok is beleszólnak a vállalati életbe → a bankok irányítása alatt különböző iparágakból létrejött nagyvállalat
Tröszt
Egy-egy iparágnak a vezető nagyvállalatai összeolvadnak

Korporáció
Sok kisebb vállalat termelési lánca (Corp.)
Holding
Olyan szervezet, amely nyereséges részvények felvásárolására és ezen vállalatok ellenőrzésére alakult/specializálódott

Társadalmi és politikai változások a 19. és 20. sz. fordulóján

I. Társadalom
A társadalmi rétegek átalakulnak
Földesúri réteg beleolvad a középrétegbe
Parasztság → önálló gazdálkodó vagy polgár lesz belőle
Burzsoázia(nagypolgári réteg): gazdag vállalkozók; finánctőkével rendelkeznek: összeolvad a banki tőke és az ipari tőke → fináncpoligarcha (multimilliomos) pl. Rockefeller, Wanderbilt, Rotchild
Középosztály: közép-és kisvállalkozók, farmerek, értelmiségek
Proletárius: szakmunkások és nem szakmunkások → utóbbiak közül sok munkanélküli
Munkásszervezetek
A felzárkózó országokban a polgárosodás nem tart lépést a gyors gazd-i fejlődéssel
Nincs földosztás → a parasztság nem kap földet → ez később komoly gond lesz majd
Középosztály szinte nincs
A munkásosztály formálódik

II. Politikai élet (Nyugat-Európában)
Választójog: USA – korlátlan; N.o. – 25 év feletti férfiak; Fr.o. – 21 év feletti férfiak; UK – lakosság 16%-a

Munkásmozgalom
a demokrácia kiszélesítésével akar jogokat adni a munkásoknak
Marx és Engel → meglévő államrend megdöntése: a proletároknak meg kell dönteniük a burzsoázia hatalmát, mert köztük kibékíthetetlen ellentét van; a történelem osztályharcok sorozata; létrehozzák a szocializmus és utána létre jön a kommunizmus, ahol mindenki egyenlő


I. és II. internacionálé

Internacionálé: munkáspártok nemzetközi szervezete

1864-ben Londonban hozták létre: nagyon sok irányzat jelent meg → 1870: porosz-fr. háború megszünteti az I. internacionálét
1889-ben jött létre: konkrétan küzdenek bizonyos jogokért, pl. általános választójog, 8 órás munkaidő, munkavédelem, munkásság ünnepe → május 1.
Keresztény demokrácia → XIII. Leó pápa:
Minden embernek joga van az általános jóléthez
A munkásoknak joguk van az igazságos bérezéshez
Az államnak gondoskodnia kell a rászorulókról
Magántulajdon védelme
Egyetlen állami berendezkedést sem tart véglegesnek
Az állam azért kapta a hatalmát, hogy szolgáljon
Nőkérdés
Emancipáció
Tanulhassanak közép-és felsőoktatásban
A férjezettek szabadon rendelkezhessenek vagyonukkal
Egyenlő bérezés
Állampolgári egyenjogúság (szavazás)

Imperializmus

Jelentése: szövetségi rendszerek kialakítása, birodalomépítés →19. sz. vége
3 fő területe van:
(1) német-fr. ellentét
(2) balkáni kérdés (nemzetállam létrehozását akarják – Or.o. nagybirodalmat akar)
(3) gyarmatok (A ↔ Fr.o.)
USA: „nyitott kapuk elve” → cél: kínai piac
                      „Amerika az Amerikaiaké” → hódító pilitika → Latin-Amerikát akarja            
    megszerezni

Német-francia ellentét
Bismarck célja: Fr.o. teljes elszigetelése
Fr.o. célja: revans + Elzász-Lotharingia visszaszerzése

Orosz ország
Újabb kísérlet a tengerszorosok megszerzésére
1875→ török ellenek felkelések Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában
A pánszlávizmus nevében O.o. beavatkozik
San Stefano → béke → T.o.-t kiszorítják a Balkánról
1878- Berlini kongresszus → San Stefano-i béke újratárgyalása
Nem jön létre nagy Bulgária
A monarchia megszállhatta Bosznia-Hercegovinát → okkupáció
T.o. egyben marad
1882 – hármas szövetség! → N.o+ OMM + Ol.o. → központi hatalmak (Ol.o. később kilép)
1888 → új császár: II. Vilmos (ő robbantja majd ki az I. vh-t) → meneszti Bismarckot
Harcászatban legmodernebb technika + flottaépítés → cél: a világ újrafelosztása
Oroszok+franciák N.o ellen
1904: entente cordiale = szívélyes megegyezés → angolok és franciák között
1907: angol-orosz megegyezés, katonai megegyezés
A szövetségi rendszer kialakulása után várnak a megfelelő alkalomra





Út a világháborúhoz

1905: elkezdődnek a háborús konfliktusok → I. marokkói válság: II. Vilmos kijelentette, h megvédi Marokkó függetlenségét a franciáktól → háborús fenyegetések angolok + fr-ák részéről N.o. felé, de N.o még visszalép
1904/1905: japán-orosz háború: japánok magas fölénnyel harcoltak
1908- OMM annektálja (a birodalom részévé teszi teljesen) Bosznia-Hercegovinát → orosz tiltakozás → háborús konfliktus
1911: II. marokkói válság: megjelenik a Panther (német hadihajó) marokkó kikötőjében és fenyegeti a franciákat → angolok és franciák a diplomácia érdekében N.o-nak területeket adnak, h vonuljon vissza
1912: I. balkáni háború: Szerbia, Bulgária, Görögország és Montenegró összefognak és megtámadják T.o-t → győzelem → függetlenség T.o-tól
1913: II. balkáni háború → összefogás Bulgária ellen
1914: Szarajevó → megölik Ferenc Ferdinándot → ürügy a világháborúhoz

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.