Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Könyves Kálmán és Szent László - összehasonlítás

2010.03.05

(Szent) László: (1077-95)

Géza halála után nem fiai, hanem testvére került a trónra. Bár a fõurak egyhangúan választották a trónra, mégis sok kérdést kellett tisztázni. Salamonnal békét kötött, és haza hívta, mert úgy gondolta, hogy még mindig jobb, ha itthon kiskirálykodik, mintha külföldön sereget gyûjt. A belsõ rend helyreállítása után erõsítette a feudális minták követését. László a különbözõ pénzügyletekbõl, adókból, és vámokból jelentõs haszonhoz jutott, ám a kincstári bevételek jelentõs részét a természeti szolgáltatások adták.

László korában indultak meg a szentté avatások. Ekkor kezdeményezték I. István “felemelését” is amit elsõre elvetett VII. Gergely pápa, ám 1083. augusztusában szentté avatták. Ekkor Székesfehérvárott kibontották István sírját, és megtörtént a szenté avatás. Az uralkodó jobb kezén azonban nem találták meg a királyi gyûrût, ám évek múltán kiderült, hogy a kincstartó lopta el. László az ereklye tiszteletére Nagyvárad környékén megalapította a Szent Jobb bencés apátságot. Ugyan ebben az évben avatták szentté Gellértet, és Imrét is.

Õ hozta létre a zágrábi püspökséget, és emellett Biharról Váradra költöztette a püspöki székhelyet.

László törvényei:

László három törvénykönyvet hozott létre, az elsõt 1077-ben adták ki amelyek azonban csak késõbbi másolatokban maradtak ránk. Ezek legfontosabb kérdése a magántulajdon védelme volt.

  • Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást. Ha valaki baromfinál nagyobb értékû állatot lopott, azt felakasztották, ám ha a templomba menekült, akkor megúszta vakítással, de tíz évnél idõsebb gyermekeit eladták rabszolgának. Ha az eltulajdonítás értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor “csak” megcsonkították a tolvajt (vakítás, kéz-, orr levágás, a nyelv kitépése). Gyanú esetén istenítélettel (víz alá merítéssel, tüzes vas hordásával) tisztázták az ügyet.
  • A törvények emellett szigorúan védték az egyházat. Megszabta az ünnepnapok számát (36 nap), irtotta a pogány szokásokat, a halottakat csak a templomkertben engedte eltemetni. Szigorúan büntette a nõrablást és a házasságtörést. László még hitt a boszorkányokban, és ha valakit rajtakaptak boszorkányságon, akkor azt máglya halálra ítélték. Ezek mellett kimondta az egyházi személyek sértetlenségét. Ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették. Ennek hatására az egyház külön joghatóságot alakított ki magának.

Külpolitikája:

László külpolitikája kezdetben passzív volt. A keleti országrészt támadó besenyõket ugyan kiverte az országból, de a cseh ügyekbe nem avatkozott be, csak befogadta az elûzött uralkodót. Az invesztitúraharc kezdetén feltétlen pápá párti volt, de késõbb átpártolt a császárhoz. Uralkodásának második szakaszában aktívabb külpolitikát folytatott. Megszerezte a XI. századi Horvátországot, amely a tengeri kijárata miatt volt rendkívül fontos. Ezután László megpróbálta elfoglalni Dalmáciát, de ez neki nem sikerült. Az elfoglalt területek élére bánokat (helytartókat) nevezett ki.

László 1095-ben halt meg betegsége után. Örökösének Kálmánt tette meg, annak ellenére, hogy Kálmán összeütközésbe kerület a pápával. Halála után Lászlót elõször a somogyvári apátságba, majd Váradra temették, és halála után majdnem száz évvel, 1192-ben szentté avatták.

Könyves Kálmán: (1095-1116.)

Õ Géza fia. Korábban papnak szánták, ezért igen mûvelt és hitbuzgó volt. Alakjáról az Álmos-ág krónikásai írtak, és teljesen eltorzították. A korabeli külföldi krónikákból azonban arra lehet következtetni, hogy Kálmán az akkori Európa legmûveltebb uralkodója volt.

Belpolitikája:

Kálmán folytatja a László-féle politizálást, de az adókat és vámokat növelte, és megszüntette az egyház felesleges jövedelemforrásait. A bánok hatáskörét kiterjesztette a tengermellékekre is és megszüntette a ducatus intézményét. Komoly törvényhozói munkát folytat, ekkorra meghozza hatását a magántulajdon védelmének törvénye. Kálmán azonban enyhít a büntetéseken, és a halálbüntetés helyett legtöbbször “csak” csonkítás jár. A peres eljárásokban már nem volt elegendõ a puszta gyanú, hanem a vádat be is kellett bizonyítani. Ha valaki alaptalanul gyanúsította a másik embert, akkor azt keményen megbüntették. A birtokok ezentúl visszavehetõek voltak, kivéve ha azt Szent István adományozta. A törvénykönyv talán leghíresebb része a boszorkánysággal foglalkozott. A strigák üldözését megtiltotta, mivel nincsenek. Ez a kijelentés abban a korban valóban szokatlan felvilágosultságot tükrözött.

Fontosak voltak az egyházi kérdéssel foglalkozó törvényei is. Létrehozott egy új püspökséget, Nyitra központtal. Kálmán nem engedélyezte a tudatlan papok mûködését, amivel az egyházi kultúra emelését szolgálta. Kimondta, hogy a magasabb papi hivatalokban csak nõtlen papok tevékenykedhetnek.

Álmos kérdés: Kálmán legnagyobb gondja a testvérével való viszonya volt. Álmos többször fellázadt ellene, de a király megbocsátott neki. Az 1110es években azonban testvére ismét fellázadt ellene. Erre a király a tanáccsal együtt úgy döntött, hogy Álmost fiával, Bélával együtt megvakítják. Ezzel biztosítja fiának, II. Istvánnak a trónt.

Külpolitikája:

1095-ben II. Orbán pápa oldalán részt vesz a I. keresztes háborúban, és frank sereg vezérével Boulion Gotfriddal megállapodott, hogy csapata átvonulhasson Magyarországon, de Kálmán a frank vezér öccsét túszként ott tartotta a békés átvonulás biztosításának érdekében, mivel korábban Amineszi Péter csapatai fosztogatták az országot.

A Szent László idejében elkezdett déli hódítást Kálmán folytatta. Megszerzi Dalmáciát, Bizánccal és Velencével szemben. Elfoglalja Spalatot (mai Split), Raguzát (mai Dobrovnik) és Zarát (mai Zarad). Ezek a városok igen komoly antik hagyományokkal rendelkeznek, amely hatást gyakorol a magyar kultúra fejlõdésére. A XII. században Kálmánnak sikerült megnyernie Bizánc támogatását, és a bizánci császár Szent László lányát, Piroskát vette feleségül, és késõbb elismerte a magyar királyt Dalmácia és Horvátország urának. Kálmán elsõ felesége a pápával kötött szövetségének köszönhetõ. Elvette a dél-itáliai normann hercegnõt.

Uralkodása idején kezdõdött meg a magyar királyok Halicsi hadjárata. Ez a hadjárat azonban kudarcba fulladt, mivel az ellenfelet a kunok segítették, és a nomád megfutamodás taktikájával legyõzték a magyarokat.

Miután a király elsõ felesége meghalt, elvette a Kijevbõl érkezõ Eufémiát, aki késõbb megcsalta és a király hazaküldte. Az ex-királyné gyermekét, Boriszt már Kijevben szülte meg, akit Kálmán nem ismert el fiának, mégis többször trónkövetelõként lépett fel.

A király utolsó éveiben visszavonult, és felszólította elõkelõit fia, II. István támogatására, akit már 1105-ben megkoronáztak. Kálmánt Székesfehérvárott temették el. Személyében az Árpád-kor egyik legkiemelkedõbb uralkodóját tisztelhetjük.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

papa

(Rebeka , 2017.02.16 14:33)

Nagyon köszönöm, egy töri ötöst kaptam érte lol

Nagyon jó

(Csenge, 2016.12.10 14:23)

Nagyon jó köszi a segítséget. Nagyon sokat segített