Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


I. Dareiosz perzsa király (avagy Dáriusz)

2009.03.03

I. Dareiosz perzsa király (i.e. 522-486)

 

 

Hüsztaszpész fia, az óperzsa birodalom legjelentősebb uralkodója, az egész ókor legnagyobb államszervezőinek egyike. Akhaimenidák uralkodócsaládhoz tartozó perzsa király. Fejedelmi családból származott, atyja Parthia helytartója volt, míg ő maga Kambüszész király alatt a testőrség parancsnoki tisztjét töltötte be. Kr.e. 522-ben a Guamata lázadás idején került trónra,két-három év alatt meghódította a birodalom minden tartományát. Kambüszész egyiptomi hadjárata idején egy trónbitorló, aki magát a király meggyilkolt testvérének nevezte, fellázította a birodalmat. Kamüszész halála után Dareiosz és hat előkelő társa a királyhű hadsereg élén megdöntötte a bitorló uralmát, majd maga foglalván el a trónt, rendkívüli energiával és gyorsasággal sorra megismerte az összes fellázadt helytartót és királyjelöltet.
A birodalom helyreállított egységét azután széles körű újjászervező munkával szilárdította meg. A feladat nem volt könnyű, hiszen Médiától Egyiptomig terjedő kolosszális világbirodalom területi, népi alkotóelemeit nem lehetett egybe olvasztani.
Dareiosz birodalma a tartományok belső önállóságát és sajátosságait népeinek kultúrájával szemben megértő volt, de fölöttük erős és jól szervezett központi kormányzatot teremtett. A birodalmát 20 szasztrapiára bontotta, helytartók mellé hadvezéreket és gazdasági tisztviselőket állított. Külön megbízottjaival állandó és meglepetésszerű ellenőrzést végeztetett, egységesítve az adókat, hatalmas úthálózattal biztosította az összeköttetést, s mindenre kiterjedt figyelemmel fejlesztette a birodalom gazdasági életét. A szatrapiák adóiból hatalmas jövedelem folyt be, évi 250t ezüst és 94q arany. Ez a jövedelem lehetővé tette egy ütőképes hadsereg fenntartását. A perzsák fő ereje a lovasság volt. A perzsa hajóhad döntően föníciai hajókból állt.
Úthálózatát az egész Nyugat-Ázsiát átszövő kereskedelem rendelkezésére bocsátotta, elsőnek szervezett tengeri expedícióit az Industól Egyiptomig. Megépítette a Szuezi-csatorna ősét. Szuszai és parszepoliszi palotái, ezek domborművei és ötvös művészeti remekei arról tanúskodnak, hogy uralkodása alatt érte el az óperzsa művészet virágkorát. Ő vezette be az óperzsa nyelv ékiratos írásbeliségét. Hódításai minden irányban sikeresek voltak, csak a görög államn ellenállásán törtek meg. Nagy államalkotása, melyhez fogható a római birodalom előtt nem létezett, 3 évszázadig fennállt. Kr.e. 490-ben a perzsa seregek megütköztek a görögökkel Marathónnál. A görögöknek a közelharc kedvezett, míg a perzsa csapatok elsősorban nyilaikban bíztak. Végül Miltiadész vezetésével a hazájukat betolakodókkal szemben védelmező görögök győzedelmeskedtek.
Kr.e. 513-ban seregével átkelt a Boszporuszon és megtámadta a szkítákat. A sereg 700 ezer főből állt. A szkíták felperzselt föld és állandó rajtaütések taktikájával felmorzsolták a perzsa sereget. Kr. e. 515 körül kibocsátott arany sztatér, amely felváltotta a lüd Kroiszosz korábbi kroiszeioszát. Dareiosz által kibocsátott aranypénz a dareikosz. A perzsa birodalom bukásáig hatalmas mennyiségben verték. Átszervezte a birodalom közigazgatását, a Szúzától egészen Szardeiszig húzódó királyi útra 112 váltóállomást építtetett, amely jelentősen meggyorsította a hírközlést. Kr.e 486-ban nem sokkal a Marathónnál elszenvedett kudarc után a szkíták elleni harcban halt meg.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

alma

(Both József, 2011.12.06 19:54)

Ő alapította a rendőrséget