Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyetemes történelem - Középkor kezdetétől a 17. századig

2010.05.25

EGYETEMES TÖRTÉNELEM


1, Pápaság – császárság küzdelme
10-11.sz vallásosság: szentek, ereklyék tisztelete, zarándokutak; Cluny reform az egyház megszigorítására; 1059. lateráni zsinat – VII. Gergely pápa: cölibátus, világi invesztitúrát megtiltotta, pápaság felsőbbsége a királyi hatalommal szemben→IV. Henrik német-római császár ezt elutasította→küzdelem→1122. Worms: egyházi és világi invesztitúra; küzdelem tovább folytatódik

2, Keresztes háborúk
Szentföld felszabadítása a szeldzsuk-törökök hatalma alól, 1095.clermont-i zsinat: harc meghirdetése→1096. kezdeti sikerek a páncélos hadviselésnek köszönhetően→keresztes államok→muzulmánok előretörése→több sikertelen keresztes hadjárat meghirdetése→gazdag Kelet→fényűzés elterjedése, antik hagyományok, átvett termények, módszerek→Itália felvirágzása

3, Városok születése
Mezőgazdasági fellendülés (nehézeke, szügyhám, borona, patkó, két-háromnyomásos rendszer)→népesség növekedése→vándormozgalom (hospes); városok: polgár - kötöttség nélkül rendelkezett vagyonával, városi önkormányzat – szabad bíró és plébános választás, bíráskodás, adószedés, saját igazgatás – polgármester, tanács; céh: iparosok érdekvédelmi szervezete, piac szabályozása, kontárok üldözése; technikai fellendülés: vízimalom, szélmalom, lábítós szövőszék, rokka; távolsági kereskedelem – luxuscikkek→Földközi-tenger, Balti- és Északi-tenger (Hanza-városok: Rostock, Lübeck, Hamburg, Bréma, Brügge, Gent 13.sz.)

4, Művelődés a 11-13.sz-ban
Ókori szerzők felfedezése, logika, teológia megszületése, skolasztika – Aquinói Szent Tamás: teológia és a tudományok közötti egyensúly; eretnekmozgalmak – őskereszténységi elvek, nem ismerték el az egyházi hierarchiát és a pápát→1215. inkvizíció (III. Ince); koldulórendek: egyház beépítette szervezetébe – ferencesek, domonkosok; egyetemek - universitas (Bologna, Párizs, Oxford, Cambridge, Padova), önkormányzattal rendelkező szervezet a rektor vezetésével

5, Hétköznapi élet a 11-13.sz-ban
Lovag (páncélzat, pajzs, dárda, egyenes kard), lovagi torna, lovagi eszmény (erő, bátorság, ügyesség, gyengék, nők védelme), költészet (hősök, imádott nő); román stílus: tömör, vaskos falak, lőrésszerű ablakok, félköríves dongaboltozat – wormsi székesegyház; gótika: oszlopok, támpillérek, rózsaablakok, csúcsíves boltozat, karcsú tornyok – kölni dóm

6, Válság és virágzás Nyugat-Európában
Gazdasági visszaesés: 14.sz-ban általános lehűlés EurópábanÞélelem csökkenése, népesség növekedése Þéhínség; 1348-49 pestisjárvány, (legyengült szervezetek, higiénés viszonyok, zsúfolt városok) ez Isten büntetéseÞvallásosság szélsőséges megnyilvánulásai (flagellánsok), zsidóüldözések, parasztlázadások stb.; Találmányok – föllendülés (1450. Gutenberg könyvnyomtatás; puskapor; ágyúcsövek; iránytű; carraco - kétárbocos tengerjáró hajó; térkép; csillagászati műszerek; Észak-Itália: feudális rend a 13-14.sz-ban bomlásnak indult; megerősödött városállamok (Velence; Genova; Milánó; Firenze)

7, Százéves háború
Rendiség - kollektív kiváltság: bizonyos kiváltságokkal nem az egyén, hanem egy közösség rendelkezik (10.sz-ban egyház, 12-13.sz-ban városok, kis- és középnemesek, 13-14.sz főnemesek); rend: a középkori társadalom azonos jogállású, örökletes kiváltságokkal rendelkező csoportjai; a hűbériségen alapuló királyságot felváltotta a rendi monarchia; rendi gyűlések 2 típusa: kétkamarás (Anglia, Magyarország); háromkamarás (Franciaország, Dél-Itália); Anglia - I. Hódító Vilmos szervezte hűbéri állammá (1066. Normann hódítás); 13. sz-ra rendiség, kétségbe vonták az uralkodó korlátlan hatalmátÞ 1215. Magna Charta Libertatum (Az angol alkotmányosság kezdete!); 1295-től kétkamarás parlament (1. Lordok Háza: egyházi és világi főrendek, 2. Közösségek Háza: megyék, városok 2-2 követe); Franciaország - sokáig hűbéri széttagoltság, majd a király erősödésével kialakultak a rendek Þ 1302. IV. Szép Fülöp összehívta a rendi gyűlést (papság, nemesség, polgárság); százéves háború oka: a francia trónt a Valois család szerezte meg, de igényt tartott a trónra III. Edward angol király is (IV. Szép Fülöp unokája) + Flandria (textilipar)Þháború (1337-1453); Jeanne d’ArcÞ1453. francia győzelem; Angliában Rózsák háborújaÞTudor dinasztia kiemelkedése

8, A Német-római Birodalom a 14-15.sz-ban
962. I. Ottó hozta létreÞcsászár = Rómában a pápa koronázta meg + homlokát megkente a szent krizmávalÞ római császárok örökösei, hatalmuk minden nemzet felett áll; 11.sz-tól állandó háborúskodás a pápával; 13.sz Habsburg Rudolf császárÞHabsburgok felemelkedése: Ausztriát, Stájerországot, Karintiát, Krajnát, Tirolt stb.; 14.sz Luxemburgi család felemelkedése: cseh trón után a császárság megszerzése; IV. Károly uralkodói központja: Prága (Szent Vid - katedrális, Károly-híd, egyetem, kultúra fejlődése); 1356. Német Aranybulla: a császár elismeri önálló uralkodóknak a fejedelmeket, 7 választófejedelem választja a császárt Þ lehetetlen a központosítás; nagy nyugati egyházszakadás: IV. Szép Fülöp francia király megadóztatta az egyházat, „pápaság avignoni fogsága” (kb. 70 év), a pápaságot a francia király irányítottaÞpápaság tekintélye megrendült; Luxemburgi Zsigmond német-r-i császárÞkonstanzi zsinat (1414-18): egyházszakadás megszüntetése!; Svájc: a Német-r-i Császársághoz tartozott, területén a 13.sz-ban autonóm paraszti közösségek (kantonok) alakultak; Habsburgok terjeszkedni akartak arra fele Þ 1291. 3 kanton összefogása szabadságuk megvédésére Þ 1315. Morgarten, győzelemÞ1499. végleges függetlenség; Svájc: parasztok, polgárok nem monarchikus szövetségi állama, kereskedelmi tevékenység, zsoldoskatonáskodás (Svájci Gárda)

9, Huszitizmus
15.sz reformmozgalmak az egyházi szervezet megváltoztatására - John Wyclif (Oxford): a hit alapja a Biblia, az egyház az Isten által kiválasztottak gyülekezete, tagadta az egyház intézményrendszerének létjogosultságát, ősegyházi szegénység kell Þ egyházi vagyon elkobzása, szétosztása; Huszitizmus - Husz János: prágai egyetemi tanár, támadta az egyház szervezeti rendjét, papi kiváltságok, kolostorok eltörlése, Két szín alatti áldozás, Egyenlőségen alapuló, egyszerű, olcsó, nemzeti egyházat akart; 1411. A pápa eretneknek nyilvánítottaÞa konstanzi zsinaton máglyára küldikÞHuszita háborúk: 1419. Zsigmondot akkor fogadták volna el a rendek, ha engedi a huszita vallásgyakorlatotÞZsigmond keresztes hadjáratot hirdetett és betört Csehországba, de vereség; Husziták 2 irányzata: 1. kelyhesek (nemesek, módosabb polgárok Þ mérsékelt reformok, két szín alatti áldozás, idegenek kizárása a királyi tanácsból, hajlandóak elfogadni Zsigmondot és az egyházat); 2. táboriták (szegényekÞradikálisabb reformok, őskereszténység, nem fogadják el Zsigmondot); sajátos harcmodor: huszita szekérvárak, zsákmányoló portyázások: Morvaország, Szilézia, magyar Felvidék; prágai kompaktátum: az egyház engedélyezte a két szín alatti áldozást, szabad prédikálást, egyházi bíráskodás eltörlését, cserébe a kelyhesek elismerték a pápa főségét és az egyházi vagyont; szakadás a táboriták és a kelyhesek közöttÞ1434. Lipany, táboriták teljes veresége, a kelyhesek kiegyeztek Zsigmonddal

10, Kelet-Európa
Moszkvai Fejedelemség: A Kijevi Rusz területén a 11. sz-tól kezdve több orosz fejedelemség (Kijev, Novgorod, Vlagyimir, Halics); nyugat-európai gazdasági-társadalmi hatások ("agrárforradalom", hospesek) nem érték el; fejedelemségek egyesítése - III. Iván (15.sz); megteremtette az autokratikus (önkényuralmi) orosz cárizmus alapjait; Bizánc 1453-as eleste miatt a császári hatalom örökösének tekintette magát, feleségül vette az utolsó bizánci császár unokahúgát; moszkvai pátriarchát az ortodox egyház fejének nyilvánította; orosz állam és az ortodox egyház összefonódása (cezaropapizmus); Európától eltérő módon fejlődött: nem alakultak ki autonóm városok, nem indult rendi szervezkedés; a központosítást szolgálták a hivatalok, amelyekben pomescsikok dolgoztak; ők a hadsereg alapjai, visszavehető szolgálati birtokokat kaptak

11, Nagy földrajzi felfedezések
új területek meghódítása; hatásaiban átalakította Európa gazdasági, társadalmi, államszervezeti és kulturális civilizációját; kiindulópontja: indiai fűszerek, luxuscikkek iránti igény; Ny-Európa gazdasága a 15.sz-ban gyorsan fejlődöttÞegyre több nemesfémre van szükségÞkimerültek a bányákÞaranyéhség; földközi-tengeri kereskedelmi utak török kézenÞúj utak; portugál felfedezők Afrika partja mentén: Bartolomeo Diaz – Jóreménység foka; Vasco da Gama – Afrika megkerülésével eljut Indiába; 1492.Kolumbusz–Amerika felfedezéseÞnemesfémek, drágakövek, ismeretlen növények, indiánok Európába; 1519-22 Magellán expedíciója körbehajózta a Földet; Gyarmatosítás: újonnan megismert területek megszállása, népek leigázása; konkvisztádorok (hódítók): spanyol zsoldosok, először hódították meg, rabolták ki az új világot - Cortez – azték birodalom, Pizarro – inka állam lerombolása; bányák nyitása, ültetvények létrehozásaÞindiánok dolgoztatása, pusztulása (betegségek, kegyetlen bánásmód)Þfeketék behurcolása AfrikábólÞrabszolga kereskedelem; paradicsom, paprika, kukorica, burgonya, dohány, kávé, kakaó; nemesfém beáramlása Európába; Levantei kereskedelem visszaszorult, új kikötővárosok kiemelkedése az Atlanti partvidéken: London, Amszterdam, Lisszabon stb.

11, Reformáció
pápaság tekintélyvesztése; huszita tanok; reneszánsz, humanizmus, polgárosodásÞfejlett német városok (Hamburg, Frankfurt, Köln, Augsburg stb.) Róma-ellenesek; maguk vezette, ellenőrzött egyházszervezetet akartak; német fejedelmek, főurak az egyházi birtokokat meg akarták szerezni, és az egyházi adókat maguk hasznára akarták behajtani; német alsópapság, parasztság látta az egyház visszásságaitÞRóma már nem Isten akaratából kormányoz; Luther fellépése – búcsúcédulák ellen; 1517. október 31. 95 pontból álló tiltakozó irat: keresztyén élet középpontja KrisztusÞnincs szükség egyházi elöljárókra, pápára, szerzetesekre, szentekre; egyedül hit által üdvözülhetsz; nincs szükség egyházi rendre; csak a keresztséget és az úrvacsorát fogadta el a 7 szentség közül; az ember szabad, senkinek sincs alávetve, csak Isten parancsainak; mindenki szabadon szentelje életét felebarátja szolgálatára; X. Leó pápa kiközösítette LuthertÞtömegmozgalom Németországban; V. Károly császár birodalmi átokkal sújtotta Luthert; pártfogója: III. Bölcs Frigyes szász választófejedelemÞWartburg várában ad neki menedéketÞLuther német nyelvre fordítja a Bibliát; 1529. Speyeri birodalmi gyűlés: Luther hívei megmaradhatnak hitükben, de nem terjeszthetikÞfejedelmek egy része tiltakozott (protestált)Þreformáció követői protestánsok; 1530. Augsburgi birodalmi gyűlésÞágostai hitvallás megfogalmazása (Melanchton Fülöp): új hit alapelveiÞfellépett a gyónás, szerzetesi fogadalom, a böjt, a püspöki bíráskodás ellen; protestánsok Schmalkaldenben szövetségre léptek, a katolikusok válaszul megalakították a Szent LigátÞvallásháborúÞváltakozó sikerekÞ1555.augsburgi vallásbéke: a katolikus és a lutheránus vallás egyenrangú; „akié a föld, azé a vallás” = alattvalók követik uruk vallását

12, Ellenreformáció
katolikus vallás híveinek mozgalma az egyház megtisztítására; III. Pál az utolsó reneszánsz és az első ellenreformációs pápa támogatta; 1540. jóváhagyta a Loyolai Ignác által alapított jezsuita rend működését: katonai fegyelem, engedelmesség, élén generális, pápaság diplomatái, uralkodók gyóntatói? befolyásolták a politikai életet; magas szintű iskolarendszer kiépítése; inkvizíció?katolikus területeken működött; tridenti zsinat: búcsúcédulák megszüntetése, egyházi méltóságok halmozásának tilalma, papság feladata a hívek lelki gondozása, főpapokat az egyházmegyéjükhöz kötötték, papnevelő intézetek (szemináriumok) felállítása, látványos liturgiák, körmenetek; megmaradtak: a pápa egyházfősége, a szerzetesség, a szentségek, a szentek tisztelete; felhasználták a könyvnyomtatást a hittételek terjesztésére; Index (tiltott könyvek jegyzéke); reformáció megtorpant

13, A Tudorok kora
Az angol gazdaság és társadalom: 16.sz-ban beáramló nemesfém a mezőgazdaságba, iparba vándorolt; megnőtt a kereslet a gyapjú iránt (textilipar)ÞAngliában kedvező az éghajlat a juhtenyésztésreÞföldbirtokosok zöme átállt erreÞa közös használatú területeket juhlegelővé alakították és bekerítették, elűzve onnan a parasztokat (bekerítés 16-18.sz); a földjeiket vesztett parasztoknak nyers gyapjút adtak megmunkálásra (olcsó munkaerő) és a készterméket begyűjtötték; manufaktúra: termelési forma, a műhelyekben bérmunkások dolgoznak, munkafolyamatok megosztása, nagy tömegű olcsó áru előállítása, rosszabb minőségű, mint a céhes áru; A rózsák háborúja után VII. Henrik uralkodása: központi hatalom megerősítése; VIII. Henrik (1509-1547): ügyeket alacsony sorból származó kancellárok intézték; szüksége volt az egyház vagyonára, el akart válni 1. feleségétőlÞpápa nem engediÞAnglikán egyház: angol király az egyházfő, az egyházi hierarchiát a canterburyi érsek vezetésével tartotta fenn, a főpapokat a király nevezte ki, nemzeti nyelvű igehirdetés, kolostorok feloszlatása (vagyonuk a királyé), az ország vezetői esküt tettek az új hitre; meghagyta a parlamentet és a helyi önkormányzatokat, nemesség adózik; I. Erzsébet (1558-1603): belviszályok (Véres MáriaÞrekatolizáció)ÞErzsébet visszaállította a protestantizmust, nem üldözte a katolikusokat és a puritánokat (kálvinizmus angol változata); parlamenttel közös kormányzás; engedélyezte, hogy kalózok fosztogassák a spanyol és portugál hajókat;  támogatta a tengeri kereskedelmet, monopóliumokat adott ki egyes árucikkek vagy területek kereskedelméreÞMoszkvai Társaság (oroszországi forgalom); Kelet-Indiai Társaság (India gyarmatosítása)Þkereskedelmi vámok a király bevételei; Spanyolország támadásaÞ1588. Nagy Armada (spanyol+portugál) pusztulása; Anglia polgáriasodása (Shakespeare előadások a Globe Színházban)


14, Spanyolország, Németalföld és a Német-római Birodalom a 16-17.sz-ban
Spanyolország: 16.sz elején a spanyol trónt Habsburg V. Károly örökölte, de 1519-ben német-római császárrá is megválasztottákÞóriási területek + Latin-AmerikaÞóriási hatalom; udvar pompája + zsoldossereg + flottaÞadók emelése; termékeket külföldről hozták beÞállamháztartás a csőd szélén; abszolutista kormányzás; 1525. Pávia – „lovagkor utolsó csatája”: spanyol + német zsoldosok legyőzték a francia lovagokat. (I. Ferenc francia király Itália megszerzéséért indított háborút); 1526. Cognaci liga – Habsburgok térnyerése ellen szövetkező nagyhatalmak (Franciaország, Velence, Milánó, Firenze, pápa, török szultán)ÞV. Károly győzÞI. Ferenc lemondott itáliai igényeiről; 1556. V. Károly lemondott a trónról: spanyol trónt fia, II. Fülöp, a császári címet öccse, I. Ferdinánd kapta (cseh és magyar király); II. Fülöp folytatta az abszolutista kormányzástÞEurópa legerősebb hatalma; zsidók, mórok üldözéseÞkitelepednekÞgazdaság hanyatlik; Németalföld: spanyol fennhatóság; fejlett ipar (posztó, manufaktúrák), fejlett tengeri kereskedelem, vetésforgó, parasztok földesúri kötöttség nélkül dolgoztak; lakosságot zavarta a magas adó és a vallásszabadság korlátozásaÞzavargásokÞII. Fülöp Alba herceget küldte rendteremtésreÞvérfürdőÞfelkelés, élén: Orániai Vilmos; északi tartományok kálvinisták, a déliek katolikusokÞészakiak Utrecht-ben szövetséget kötöttekÞfüggetlenség kikiáltása (1579)ÞHollandiát 1609-ben Spanyolország is elismerte; részt vettek a gyarmatosításban (pl. Új-AmszterdamÞNew York); harmincéves háború: a Habsburgok osztrák birtokait I. Ferdinánd örökölte; központi hatalom megerősítése; osztrák tartományokban betiltották a protestantizmust, de a cseheknél ez nem sikerült, a cseh rendek nem akartak Habsburgot a trónjukraÞ1618. Prágai vár ablakából kidobtak 3 császári hivatalnokot (defenesztráció)Þharmincéves háború; 1620. Fehér-hegy a csehek veresége a spanyolok és a pápa által támogatott HabsburgoktólÞrendi jogok felszámolása: nem hívták össze az országgyűlést, elvették a csehek birtokaitÞCsehország örökös tartománnyá vált; a háború tovább folytatódott: először a dánok, majd a svédek álltak a protestáns hatalmak élére és hadakoztak a Habsburgokkal; a háború befejező szakaszában Richelieu Franciaországa hadakozott a Habsburgokkal (itt már földterületekről volt szó, hiszen mindkettő katolikus nagyhatalom volt); 1648. vesztfáliai béke: Hollandia, Svájc függetlenségének elismerése, Svédország, Franciaország, Brandenburg és Bajorország területeket nyert, Német-római Birodalom független államok halmaza maradt  

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.