Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Angol polgári forradalom tartalom

2010.05.25

AZ ANGOL POLGÁRI FORRADALOM

I, Az abszolutizmus válsága
- I. Erzsébet halála→Stuart I. Jakab (abszolút hatalmát Istentől, a parlament hatalmát királyi személyétől eredeztette)
- támogatta az anglikán püspöki egyházat, a presbiteriánus egyházszervezettel szemben
- parlament üléseit rendszeresen feloszlatta
- fia, I. Károly 1629-től nem hívta össze a parlamentet, önkényes adókivetés, monopóliumok árusítása, presbiterek üldözése
- Skóciára rákényszerítette az anglikán egyházszervezetet→1638 kudarc: Anglia megtagadta az adót, angol sereg veresége, az ország csődbe jutott
- 1640 parlament összeül („rövid parlament”: 3 hét; „hosszú parlament”: 1653-ig)
- Lordok háza: többségben a király hívei ↔ Alsóház: ellenzéki újnemesség képviselői
- 1641. Ulster→ír fölkelők vérfürdőt rendeztek az angol telepesek között→ellenzék követelése: felelős kormányzat, presbiteriánus egyházszervezet, kereskedelem liberalizálása, parlamenti hadsereg
- király megjelent a parlamentben, hogy megerősítse pozícióját és letartóztassa az ellenzék vezetőit→ellenzék vezetői megszöktek, London népe megmozdult, a parlament nem állt Károly mellé
- 1642. Károly elhagyta Londont, Észak-Angliába távozott

II, Polgárháború

király tábora: „gavallérok” (királypárti nemesek), északi és nyugati vidékek, anglikán egyház – háború kezdetén nagyobb katonai szakértelem
parlament tábora: „kerekfejűek” (újnemesség, polgárság, birtokos parasztság), déli terület lakói
háború kezdetén a király fölénye, presbiteriánusok többsége megegyezést keresett
vereségek→parlament irányítása a polgárság és a középnemesség pártjának (independensek→vallásszabadság) kezébe került, vezetőjük: Oliver Cromwell→új típusú hadsereg szervezése (vasbordájúak)
1644-től sorozatos győzelmek: Marston Moor, Naseby
parlament kimondta, hogy a föld polgári tulajdon, de a földosztás elmaradt→levellerek lázadása (vagyontalanok is beleszólhassanak a politikába) →presbiteriánusok elrendelték a hadsereg feloszlatását
Cromwell összefogott a levellerekkel, a parlamentből eltávolítottak 140 presbiteriánus képviselőt („csonka parlament”)
Skótok kiszolgáltatták Károlyt a parlamentnek→halálra ítélték→1649. kivégzés→köztársaság
Cromwell protektorátust hozott létre
fellépett a levellerek ellen, felkeléseiket leverte
 Új radikális csoport: diggerek→paraszti termelőközösségeket, földosztást követeltek
Írország, Skócia legyőzése, megvalósult a Brit-szigetek politikai egysége
„Hajózási törvények”: megtiltották, hogy idegen hajók gyarmati árut szállítsanak angol kikötőkbe, európai árukat is csak a termelő ország hajói szállíthattak (Hollandia ellen)
1653. csonka parlament feloszlatása→ „szentek parlamentje” (egyházközségek jelöltjeiből): állam és egyház szétválása, szociális intézkedések
1653 végén parlament feloszlatása→Cromwell lordprotektorként (köztársaság életfogytiglani védelmezője) irányította Angliát

 

III, Restauráció
1658. Cromwell halála→1660. új parlament visszahívta II. Károlyt, restaurálták a monarchiát
II. Károly megbosszulta apja halálát, abszolutisztikus, katolizáló intézkedések
Ezt a politikát folytatta utódja, II. Jakab is
1688. II. Jakab veje, Orániai Vilmos, Hollandia helytartója zsoldosseregével partra szállt Angliában→trón elfoglalása→ „dicsőséges forradalom” →politikai egyensúlyt teremtett a különböző érdekcsoportok között
1689. Jognyilatkozat: alkotmányos királyság alapjai→ király uralkodik, de nem kormányoz; parlament hatásköre a törvényhozás, hadügy, pénzügy; a kormány és a kormányfő a parlamentnek tartozik felelősséggel (kormányfőt az erősebb pártból választja a király); képviselők parlamenti felszólalásaikért nem vonhatók felelősségre (mentelmi jog); független bíróság
parlamentben a vagyonosok politikai érdekei érvényesülhettek
tory párt: nagybirtokosok ↔ whig párt: polgári-iparos réteg
1707 Anglia és Skócia uniója→Nagy-Britannia létrejötte

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.