Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A reformkori gazdaság és társadalom

2010.05.25

A reformkori gazdaság és társadalom

I.) Gazdaság

Véget érnek a háborúk→értékesítési nehézségek a f.urak körében
Tőkésgazd.-ra lenne szükség
Akadályok: közlekedés, folyók szabályozatlansága, hitelhiány(oka: az ősiség törvénye→nem lehet eladni a földet)
Ami később segít: a vasút és a gőzhajózás (Széchenyi)
Cél: a tömeges árutermelés, de még mindig jobbágyság van
A f.urak növelik a majorságukat a jobbágyok terhére: ellenségeskedések a j.-ok részéről
Vetésforgó megjelenése (évekkel előre megtervezték, h. mit ültetnek): gabona, dohány, repce, cukorrépa, burgonya, bor→magyar termékek
Kistállózó állattartás
1840-es évek: fordulópont
A tőkésipar kezdete Mo-n, a bányászat fellendül, vasgyártás, malomipar, szeszfőzés, cukorgyártás

II.) Társadalom

Vezető réteg: arisztokrácia→konzervatívak, fényűző életmód, hozzájuthatnak banki kölcsönhöz
Középbirtokosok: gazd-i bizonytalanság, a birtokaik elaprózódnak→megoldás: a birtokok korszerűsítése→ pénzt vehetnek fel, de hitelt nem kaphatnak
Csak uzsorakamatra kapnak pénzt→eladósodnak, ezért a polgári átalakulás hívei hajlandóak lemondani a kiváltságaikról
Függetlenedni akartak a H-tól
Kisnemesség: paraszti életmód→kihasználták őket a földbirtokosok→ eladják a szavazati jogukat annak, aki több pénzt ad érte
Jobbágyság: j.telek aprózódás→ zsellérkedés (alkalmi munkák)
1840-es évektől: a j. megválthatja magát és a földjét is→ önkéntes örökváltság(1% tudja csak megváltani magát a 80%-ból)
1831→koleralázadás: kolera Mo.-n→f.urak tisztíttatták a kutakat→kicsit több arzén került a vízbe→j.ok meghaltak→j. azt hiszik, h. a f.urak meg akarják mérgezni őket→lázadás→leverik
Polgárság:szabad királyi városokban: tőkés vállalkozók, mezővárosok(pl. Debrecen) üzleti, kulturális, oktatási, egyházi, közigazgatási központtá válik; megjelennek a bérmunkások; a polgárság nagy része értelmiségi→biztos jövedelem

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.