Flender Péter

XV. tétel Kosztolányi Dezső Élete: 1885-ben született Szabadkán. Apja a helybeli gimnázium tanára, majd igazgatója volt. Tíz éves koráig betegeskedett. apjától félt, nagyapját szerette, tőle sokat tanult. Szabadkán érettségizett. Tanári pályára készült, 1903-ban a budapesti egyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar- német szakra. Nagy hatást tettek rá Négyessy László stílusgyakorlatai. Barátságot kötött Babitscsal és Juhász Gyulával. 1904-ben a bécsi egyetem hallgatója lett. Filozófiai előadásokra járt, de egy év után visszatért Budapestre. 1906-tól a Budapesti Napló belső munkatársa lett. Első kötete 1907-ben jelent meg Négy fal között címmel. 1908-ban elbeszéléskötete jelent meg Boszorkányos esték címmel. Az igazi elismerést A szegény kisgyermek panaszai hozta meg. 1908 és 1910 között sokat utazott Európa különböző országait ismerte meg. Harmos Ilonát 1910-ben ismerte meg, 1913- ban feleségül vette. Ugyanebben az évben (1913) adta ki műfordítás- gyűjteményét Modern költők címmel. A háború lesújtotta, rettegéssel töltötte el. A háború alatt sokat dolgozott. 1919-ben az Új Nemzedék című napilap munkatársa lett. A politikai szerepvállalás miatt támadták. Kiábrándult a politikából, 1921-től a Pesti Hírlap munkatársa lett. 1924- ben megjelent kötete A bús férfi panaszai. Regényei remekművek, megjelent 1924-ben a Pacsirta, 1925-ben az Aranysárkány, 1926-ban az Édes Anna. A regények írása idején jelentős változás következett be művészetében. Vállalta a pőre egyszerűség kockázatát, Meztelenül (1928) című kötetében szabadversek szerepelnek. 1929-ben Adyról lekicsinylő cikket ír. A '20-as években kezdte írni Esti Kornél-novelláit. Gyógyíthatatlan betegségének első tünetei 1933-ban jelentkeztek, ez végső számvetésre késztette. Összegyüjtött költemények (1935). 1935-ben megismerkedett Radákovich Máriával, ekkor írta a Szeptemberi áhítat című gyönyörű szerelmi versét. 1936-ban meghalt. Kosztolányi Dezső (1885 - 1936) a Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Adyval és Babits Mihállyal szemben egy harmadik utat és magatartást képvisel (Ady a homo politicus, Babits a homo moralis, Kosztolányi a homo estetikus). Mindennél fontosabbnak tartja a művek szépségét, elveti a politikát, egyetlen erkölcsi és irányító elvet fogad el, a művészeteknek, a művészi szépség tiszteletét, mindennél fontosabbnak tartja a formai tökéletességet, örömét találja a rímek játékában, a virtuóz formában. Költészetére jellemző a nyelvi játékosság. Az egyetemen Babits és Juhász Gyula (aki évfolyamtársa volt) együtt jártak az úgynevezett Négyessy féle stílusgyakorlatokra. Újságíróként dolgozott élete végéig, jelentős költő, műfordító, kitűnő prózaíró, írt regényeket, elbeszéléseket, nyelvészeti tanulmányokat, igen jelentős a nyelvművelő tevékenysége. Első verses kötete 1907-ben jelent meg (mint Babits és Ady kötetei is). Kezdettől vezető munkatársa a Nyugatnak. A '20-as években költőként jelentkezett először, költészetét az impresszionista törekvések jellemezték. A '20-as években bontakozott ki prózaírói munkássága, ekkor jelentek meg regényei, Néró a véres költő (kulcsregény, kortársaira lehet ismerni a regényalakokban), Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna. A regények mellett születtek elbeszélései, Tengerszem című elbeszélés kötete és az Esti Kornél ciklus. Jelentős volt a publicisztikai tevékenysége is, nyelvművelő cikkeit, nyelvművelő tanulmányait folyóiratokban jelentette meg, de kiadták Erős várunk a nyelv címmel is. 1907-ben jelent meg első kötete, de nevét igazán ismerté az 1910-ben kiadott kötete A szegény kisgyermek panaszai tette. A cím alapján is sejthető, hogy szereplíra, a költő a gyermek szerepében nézi a világot, a freudi pszichológia vívmányai is beépültek Kosztolányi szemléletébe. A gyermeki lélek világát tárja fel rövid költeményében, ezek impresszionista versek. Emléket idéz fel, színek, hangulatok sejlenek, álmodozások adják a versek lényegét. Verseiben átható zeneiség és rendkívül változatos rímtechnika ötvöződik. Mint aki a sínek közé esett...: célja megragadni, leírni, ami fontos volt az életben (az emlékeket, a szép, színes pillanatokat). Meg akarja ragadni a pillanat szépségét, a hangulatot. Ars poeticának tekinthető a Mostan színes tintákról álmodom, a vers címe is utal egy fontos tényre, a költő számára a boldogságot az írás jelenti. Játékos, impresszionista formában fogalmazta meg, hogy élete végéig írni szeretne. Felsorolással él a költő, és a felsorolás végén a legszebb felsorolás az édesanyjához. A vers befejezése a költői ars poeticája: szüntelen írhatna, az írás gyönyörének ír, mint impresszionista a színeket tartja a legfontosabbnak. 1920-ban sor kerül a számvetésre, egy visszatekintő vers megírására, ez a Boldog, szomorú dal. A címe is jelzi, hogy a költemény ellentétre épül. Kulcsszó a van. Büszkén sorolja fel szakmai eredményeit, ismert költő. Felsorolások, ismétlések, fontos költői megoldás a vers ritmusa, ez anapesztus (˘˘-), vidám verszenét ad a dalnak, alliterációkkal, játékos rímekkel (takaróm, jót-akaróm), tőismétlődésekkel (ködkép, ködnek) is érzékelteti a vidámságot. A vers első fele csupa könnyedség, vidámság. A vers második fele hangulati váltást jelent a de-kötőszó érzékelteti, nyomatékosítja az ellentétes hangulatot. Új kulcsszó a nincs, kincs (nincs meg a kincs). A jaj felkiáltás zaklatottságot, riadtságot fejez ki. A régi, ifjú kori álmokat nem leli, elfelejtette egykori nagy terveit. Tehát az életben vannak álértékek és valódiak, a boldogtalanság az álértékek hajszolásából ered. A '30-as évek költészete: az 1935-ban megjelent Számadás című kötet tartalmazza a költő legérettebb, legnagyobb verseit. A költő végső számadásra készül, erre utal a kötet, betegsége készteti a számvetésre, visszatekint életére. Hét szonettből álló versfüzér, a Halotti beszéd is ide tartozik és a Hajnali részegség is. Hajnali részegség: nagy gondolati költemény, a költő önvizsgálatot tart, meglátta-e életében az igazi érdekeket, mi adta számára a boldogságot, ezekre a kérdésekre keresi a választ. Rapszodikus versépítés jellemzi, a költemény formai megoldásai tükrözi a költő töprengését, önmagával folytatott belső vitáját. A strófák sorszáma változó (vigyázat, mert a szöveggyűjteményben különbözőképpen van a vers leírva, pl. nem mindenütt számozottak a versszakok, más versszak felosztás), szabálytalan hosszúságú sorok, izgatott ritmus, a rímelés rendszertelensége érzékelteti a belső feszültséget, a költemény nyelve, stílusa is rapszodikusan változó. gondolati egység: közvetlen, intim helyzetet érzékeltet, megszólítással indít, tárgyias, hétköznapi stílusú. Az ablakon át elétáruló látványról költői leírást ad, ez sivár, reménytelen városi élet. A sor elején lévő de kötőszó után a szemlélődés iránya megváltozik. Most az égre néz, a gyerekkor emlékei jutnak eszébe róla. gondolati egység (4 - 6 versszak):egy álom, egy égi látomás leírása. Gyermekként úgy képzelete el, hogy bál van az égben, ezt impresszionista képként jeleníti meg, sok jelző, áradó körmondatok jelzik a megváltozott nyelvi megoldást. Az 4, 5, 6 versszak 1 körmondat. gondolati egység: a vers befejezése, zárlata. Stílusa, hangneme megváltozik. A költő töprengését kérdő mondatok és gondolatjelek érzékeltetik, bűntudat és önvád jelenik meg ezekben a sorokban. Költői vallomás, önvád, bűntudatot érez, mert 50 év alatt nem vette észre az élet szépségeit. A földi dolgok mindig fontosabbak. A végén imaszerű befejezés, köszöni, hogy legalább most észrevette az élet szépségét. Az embernek az igaz értékeket kell keresnie. A '20-as évek elejétől kezdve bontakozik ki Kosztolányi prózaírói munkássága. Sokan jelentősebbnek tartják Kosztolányi prózáját, mint a líráját. Ekkor születnek regényei és elbeszélései, melyeket a Tengerszem című kötetbe gyűjtött össze. Elbeszélései rövid novellák, a freudista lélekelemzés hatása figyelhető meg elbeszélésein. Egyszerű, hétköznapi emberek eseménytelen élete jelenik meg az elbeszéléseiben. Az író szerint nem a külső történés a fontos, hanem az emberek lelki, érzelmi élete. Az elbeszélések stílusa egyszerű, tárgyias, gyakran szűkszavú, erősen tömörítő a stílusa, igen sok gyermekekről szóló elbeszélést írt, ilyen pl. a Kulcs vagy a Fürdés című elbeszélések. A novellák külön csoportja az Esti Kornél elbeszélések. 1925 - 1933 között írta a 18 elbeszélést, amelynek hőse Esti Kornél, ezt adta ki egy kötetben novellafüzérként, amiket Esti Kornél alakja kapcsol össze. Esti Kornél az író alteregója, a novellákban gyermekkori és későbbi emlékei, önéletrajzi mozzanatok olvashatók. Az írók legszemélyesebb vallomásai jelenek meg ezekben a vallomásokban. 18. fejezet: a villamos utazás az életet jelképezi. Stílusa képszerű és lényegre törő, rövid mondatokban, egyszerűen és világosan fogalmaz. A harc közben (egzisztencia) elveszítette az egyetlent, aki fontos lehetett volna számára. A villamos az utazás szimbolikus elbeszélése, az életnek iróniával és öniróniával való jelképes elbeszélése, tulajdonképpen tragikus történet. Legtöbb regénye kisvárosi, a szereplők szerencsétlen sorsú emberek, ezek nem cselekményes regények, a lélektani elemzés az író célja. Édes Anna: a témát egy rendőrségi hír adta, egy szörnyű kettős gyilkosság adta a témát, egy cselédlány megölte a házigazdáit. Kosztolányi próbál magyarázatot adni erre a megmagyarázhatatlan gyilkosságra. Anna a cselédszobában várta a csendőröket. A történet 1919. július 31-én kezdődik, a '19-es forradalom leverése utáni időszak, színhely a budai várnegyed. Egy várbeli úri lakás, Vizy miniszteri tanácsos lakása. Anna egyszerű parasztlány, akit családi és anyagi körülmények miatt kénytelen szolgálni. Egy rokona ajánlja be (a házmester), ő lesz a mintacseléd, akit a háziasszonya úton útfélen dicsér, senki nem tudja, hogy Anna végtelen nyugalma mögött mennyi elkeseredettség, félelem van. Soha nem érezte jól magát Vízyéknél, de érzéseit eltitkolta. Szenved a szeretetlenségtől, a ridegségtől, ami körülveszi. Szerelmi kapcsolatba kerül egy rokon fiatalemberrel, akit Vizyéknél ismer meg. Anna úgy hiszi, hogy Jancsi az egyedüli érző lény, aki valamennyire is szereti. Terhes lett, a fiatalembertől kapott gyógyszer révén elvetél. A fiatalember elköltözik, és éli tovább életét. Anna fájdalmát csak a sápadtsága, soványsága jelzi. Egy fogadás után - ahol ott van Jancsi, aki figyelemre sem méltatja Annát -, amikor a többiek már alszanak, leszúrta a házigazdáit. Sem az író, sem Anna nem magyaráz. Egy öreg orvos segít megérteni: egy évek óta halmozódó indulat vezetett a gyilkossághoz. Ez egy lélektani és társadalmi regény is. A '20-as években lett vezéralakja a nyelvművelők mozgalmának. Nyelvvédő cikket írt a Pesti Hírlapba. Ő lett a szerkesztője a Pesti Hírlap Nyelvőre című kiadványnak, később külön kötetbe gyűjtötte nyelvészeti tanulmányait. Pl. az Erős várunk a nyelv című kötetben adta ki ezeket az írásokat. Főleg a nyelvidegen hatásokról írt, főleg a germanizmustól tart. A magyar nyelv belső szerkezeti szabályainak érvényesítését tartotta a fontosnak. A nyelvet a magyarság megtartásának tartotta.